A könnyek ősi társadalmi jelzések: ha valaki sír, általában azt üzeni, hogy mély érzelmeket él át. Legyen az bánat, fájdalom vagy meghatottság. De vajon tényleg mindig elhisszük, amit a könnyek sugallnak? Egy friss nemzetközi tanulmány szerint ez korántsem ilyen egyszerű – és úgy tűnik, a pityergő férfiak előnyt élveznek a nőkkel szemben, ha a könnyek hitelességéről van szó.
A Plos One folyóiratban megjelent tanulmányban Monika Wrobel és kollégái arra keresték a választ, hogyan érzékeljük mások sírását: őszinte érzelemként vagy manipulációként. Ehhez több mint 3.500 résztvevőnek – norvég, lengyel, dél-afrikai, kanadai és brit személyeknek – mutattak képeket síró emberekről. A fotókat úgy szerkesztették, hogy az arcokon könnyek jelenjenek meg, majd ezeket különböző, fiktív társadalmi helyzetekbe ágyazták.
Például: egy személy előretolakodik a sorban, hogy előbb jusson be az orvoshoz (ez manipulatív helyzet), míg egy másik türelmesen várakozik és beszélget a recepción (nem manipulatív). A nézőknek azt kellett értékelniük, mennyire tartják őszintének az illető sírását.
Férfiak + könnyek = nagyobb hitelesség?
Az eredmények meglepőek: bár összességében a könnyek önmagukban csak csekély hatással voltak arra, mennyire tűnt őszintének az adott illető, voltak kivételek. A legnagyobb hitelességet két csoport sírása váltotta ki:
- férfiaké, akiket általában kevésbé tartunk érzelmesnek,
- valamint olyan nők sírása, akik arckifejezésük alapján szintén kevésbé tűntek melegszívűnek.
Másként mondva: ha valakitől nem várjuk a sírást, de mégis könnyezik, az hitelesebbnek tűnik számunkra.
A sírás nem mindig őszinte jelzés
A kutatók hangsúlyozzák: a könnyeket nem minden helyzetben értelmezzük őszinte jelként. Társadalmi hatásuk nagyban függ attól, ki sír, milyen arckifejezéssel és milyen helyzetben. Az is kiderült: a könnyek akkor váltanak ki együttérzést és segítőkészséget, ha olyanoktól származnak, akiktől ezt nem várnánk.
A tanulmány egyik fontos mondandója, hogy a sírás megítélése nemcsak biológiai, hanem erősen kulturális és társadalmi tényezőktől is függ. A mimika, a hangadás és a gesztusok is hozzájárulnak ahhoz, hogy mennyire tűnik hitelesnek az illető.
Miért fontos ez?
A kutatás rávilágít arra, hogy az érzelmi kifejezések megítélése nem objektív, hanem sokszor sztereotípiákon és elvárásokon alapul. A társadalom hajlamos elvitatni a nők könnyeinek hitelességét, miközben egy férfi könnyei – épp ritkaságuk miatt – nagyobb hatással bírnak.
(via)