A vita középpontjában az a bécsi villa áll, amelyben Simone Lugner továbbra is élni szeretne. A bíróságon most újabb tanúk beszéltek arról, milyen állapotban volt Richard Lugner élete utolsó hónapjaiban, és mennyire volt szüksége segítségre.
A per tétje nem kevés: Simone lakhatási joga a döblingi villára. A Richard Lugner után létrehozott alapítvány szerint az özvegy elveszíthette ezt a jogot, mert a férje utolsó időszakában nem gondoskodott róla megfelelően. Simone ezt vitatja, és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a házban maradhasson.
A pénteki tárgyaláson szóba került egy többmilliós megállapodás lehetősége is. Az alapítvány ugyanis pénzt ajánlott Simone-nak azért, hogy lezárják a vitát és elhagyja a villát. Az ajánlat azonban egyelőre nem vezetett eredményre. Simone ügyvédje szerint még át kell beszélniük a feltételeket, az alapítvány jogi képviselője pedig jelezte, hogy az ajánlat csak meghatározott ideig érvényes.
A tárgyaláson ezután azok a hónapok kerültek középpontba, amelyeket Richard Lugner élete végén töltött. Egy, a Lugner Cityben dolgozó nő arról beszélt, hogy találkozott az akkor már 91 éves üzletemberrel. Lugner mankóval érkezett egy megbeszélésre, de a tanú szerint önállóan közlekedett, és első látásra nem tűnt különösen rossz állapotban lévőnek.
A tanú szerint Richard Lugner azt szerette volna, ha Simone bizonyos, a cég működéséhez kapcsolódó feladatokat is elvégez. Konkrétan a fizetési felszólításokról volt szó. Simone azonban nem vállalta ezt a munkát, mert úgy vélte, az ilyen ügyek intézése nem az ő feladata. Simone később a bíróságon azt mondta: nem egyszerűen a levelek kiküldéséről volt szó, hanem arról, hogy mely ügyfeleket kellene egyáltalán felszólítani. Ebben pedig Richard Lugner hozta meg a végső döntést.
Az egyik legfontosabb tanú egy olyan férfi volt, aki sofőrként és ápolóként is dolgozott egy magánklinikán. Ő 2024 nyarától rendszeresen szállította Richard Lugnert a kezelésekre, majd haza is vitte. Elmondása szerint eleinte csak alkalmanként segített neki, később azonban szinte minden nap ő végezte a fuvarokat. Richard Lugner haláláig kapcsolatban maradt vele.
A férfi szerint Simone Lugner egy alkalommal elkísérte őket, máskor azonban egy ápolónő volt Richard mellett. A tanú azt mondta, meglepte Lugner halála, mert közvetlenül előtte nem látott nála hirtelen, látványos állapotromlást. Az egészsége ugyan hullámzó volt: voltak jobb és rosszabb napjai, de a halála előtti héten még kifejezetten jó állapotúnak látta.
Ugyanakkor egy fontos dolgot egyértelműen kijelentett: Richard Lugner egyedül már nem tudta volna megfelelően ellátni magát. Segítségre és ápolásra volt szüksége. Ez a vallomás azért lényeges, mert éppen arról folyik a vita, hogy Simone-nak mennyire kellett volna részt vennie férje gondozásában.
A háttérben tehát két, egymással szemben álló álláspont feszül. Az alapítvány szerint Simone nem teljesítette megfelelően a férjével szembeni kötelezettségeit, ezért nem tarthat igényt a villára. Az özvegy viszont azt állítja, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb, és nem igaz, hogy magára hagyta volna férjét.
A vita egyelőre biztosan nem ér véget. A pénteki tárgyaláson a bíró személyének korábbi változása miatt elhúzódott az eljárás, így Simone oldalának több tanúját már csak a következő, decemberi tárgyaláson hallgatják meg. Addig pedig az is nyitott kérdés marad, hogy elfogadja-e az özvegy a többmilliós ajánlatot, vagy tovább harcol azért, hogy megtarthassa azt a bécsi villát, amely Richard Lugnerrel közös otthona volt.
(via)
