Magyarország hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészség (EPPO) rendszeréhez. A tervek szerint a folyamat nagyjából fél évet vesz igénybe, így a szervezet 2027 elején kezdheti meg működését hazánkban.
A bejelentés szerint az EPPO akár 2021-ig visszamenőleg is vizsgálhat olyan ügyeket, amelyek az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértették vagy veszélyeztették.
Milyen ügyekben járhat el?
Az Európai Ügyészség az úgynevezett PIF-bűncselekményekkel foglalkozik, vagyis olyan csalásokkal, korrupciós ügyekkel és pénzügyi visszaélésekkel, amelyek uniós forrásokat érintenek.
Hatáskörébe tartoznak például:
- az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások,
- a korrupciós bűncselekmények egy része,
- a 10 ezer eurót meghaladó, EU-pénzeket érintő visszaélések,
- valamint a 10 millió eurónál nagyobb értékű, határokon átnyúló áfacsalások.
Saját hatáskörbe is vonhat ügyeket
Az EPPO saját delegált ügyészekkel dolgozik a tagállamokban. Ezek az ügyészek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerben tevékenykednek, ugyanakkor közvetlenül az európai szervezet irányítása alatt állnak.
A rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy az Európai Ügyészség bizonyos ügyeket saját hatáskörbe vonhat. Ilyen esetben a magyar nyomozó hatóságok ugyanabban az ügyben már nem folytathatnak párhuzamos eljárást.
Nem ugyanaz, mint az OLAF
Sokan összekeverik az EPPO-t az Európai Csalás Elleni Hivatal szervezettel, pedig jelentős különbség van közöttük.
Az OLAF közigazgatási vizsgálatokat folytat, feltárhat szabálytalanságokat és javaslatokat tehet, de büntetőeljárást nem indíthat és vádat sem emelhet – írja az Index.
Ezzel szemben az Európai Ügyészség nyomozhat, vádat emelhet és a bírósági eljárásokban is képviselheti a vádat az érintett tagállamokban.
Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Jelenleg 24 uniós tagállam vesz részt benne, Magyarország csatlakozásával ez a szám 25-re emelkedhet.
Az Európai Unión belül jelenleg csak Dánia és Írország maradna kívül a rendszerben.
