Az orosz parlamenti választás utolsó napján Ukrajna nagyszabású dróntámadást indított Moszkva ellen. Szergej Szobjanyin, a főváros polgármestere szerint ez volt az eddigi legnagyobb dróntámadás Moszkva ellen, és szerinte Kijev célja a választás megzavarása volt.
A moszkvai régióban két ember meghalt, a főváros olajfinomítóját pedig ismét dróntámadás érte a helyi hatóságok szerint. A Reuters helyszíni tudósítói robbanásokat hallottak Moszkvában, és füstoszlopokat láttak felszállni a finomító területéről. Egyelőre nem tudni, mekkora károk keletkeztek a létesítményben. Ukrajna azonnal nem kommentálta a támadást.
„Az ellenséges drónok eddigi legnagyobb támadását visszavertük. Tegnap óta több mint 1600 drónt lőttek le minden fronton, ezek közül 450 Moszkva felé tartott” – közölte Szobjanyin a Telegramon.
A polgármester szerint az egyik drón egy lakóépületet is eltalált, de a lakók közül senki sem halt meg.
„Ez a példátlan támadás egyértelműen azzal a céllal történt, hogy megzavarják a választást. Az ellenség nem járt sikerrel” – mondta Szobjanyin.
A parlamenti választás az első ilyen voksolás azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű ukrajnai háborúját. A Reuters szerint a kormányzó Egységes Oroszország várhatóan megőrzi meghatározó pozícióját. A Kreml az eredményt várhatóan Vlagyimir Putyin politikájának és az ukrajnai háborúnak nyújtott társadalmi támogatásként értelmezi.
A legtöbb háborúellenes jelöltet kizárták a választásból. Azok a liberális Jabloko párt jelöltjei, akik mégis indulhattak, attól tartottak, hogy elveszíthetik szabadságukat. A választás előtt két vezető párttagot hosszú börtönbüntetésre ítéltek a konfliktusról tett, a hatóságok által jogellenesnek minősített kijelentéseik miatt – írja a Reuters.
Az orosz törvények alapján az orosz hadsereg „lejáratása”, illetve a hatóságok által hamisnak minősített hírek terjesztése hosszú börtönbüntetéssel sújtható.
A Jabloko vezetője, Nyikolaj Ribakov egy látványos tiltakozó gesztussal érvénytelenítette szavazólapját: ráírta pártja nevét és a „Békéért” jelszót.
A Kreml szerint a nemzeti egység és bizonyos korlátozásokra is szükség van az Ukrajna elleni, Moszkva által „különleges katonai műveletnek” nevezett háború idején. Oroszország a konfliktust a Nyugattal folytatott, létfontosságú küzdelem részeként ábrázolja, és azt állítja, hogy az ukrán hírszerzés, illetve más ellenséges erők egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az oroszországi zavargások szítására.
Az orosz választási hatóságok szombaton közölték, hogy Moszkvában kibertámadás érte az online szavazási rendszert. Kijev, amely hadiállapot idején felfüggesztette a választásokat, „álválasztásnak” nevezte az orosz voksolást.
Putyin pénteken szintén azzal vádolta Ukrajnát, hogy megpróbál beavatkozni a választásba. Az orosz elnök egy, az ukrajnai Zaporizzsja régió orosz ellenőrzés alatt álló részén történt támadásra hivatkozott, amelyben állítása szerint meghalt Jelena Asztanyina választási tisztviselő. A Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni a történteket, Kijev pedig nem kommentálta az esetet.
Bár szakértők szerint a választás eredménye előre kiszámítható, a berlini NEST agytröszt úgy véli, hogy a voksolás még okozhat kellemetlen pillanatokat a Kremlnek, különösen az orosz gazdaságot érő nyomás közepette.
A Kreml-kritikus Mihail Hodorkovszkij által társalapított szervezet szerint a háború következményeit egyre inkább érzik az orosz társadalomban, és a felhalmozódó szorongás, illetve elégedetlenség azokra a rendszerpárti ellenzéki pártokra leadott szavazatokban jelenhet meg, amelyek továbbra is indulhatnak.
A NEST szerint a Kommunista Párt és az Új Emberek pártja is olyan szavazókat szerezhet, akiknek voksait a hatóságok inkább az Egységes Oroszország mögött látnák. Mindkét párt rendszeresen a kormánypárttal azonos módon szavaz a fontosabb kérdésekben.
Putyin a választás előtt televíziós beszédben arra szólította fel az oroszokat, hogy vegyenek részt a voksoláson. Szerinte a választás ismét megmutatja majd, hogy az orosz társadalom támogatja az Ukrajnában harcoló katonákat.
„Az önök választása és akarata ismét megmutatja majd, hogy emberek milliói állnak katonáink mögött, hogy egységes nép vagyunk, amelyet közös értékek, történelmi emlékezet és a hazánk iránti szeretet köt össze, és hogy senkinek sem sikerül megosztania vagy megfélemlítenie bennünket” – mondta Putyin.
Az első eredmények vasárnap körülbelül 18 órától, közép-európai idő szerint este 8 óra körül kezdhetnek megjelenni, a részletesebb eredmények pedig hétfőn várhatók.
