Míg Trump első, 2017-es látogatásakor Kína még elsősorban azt akarta bizonyítani, hogy egyenrangú partnere az Egyesült Államoknak, most már sokkal magabiztosabban lép fel, mert úgy érzi, hogy számos területen utolérte, sőt bizonyos szektorokban meg is előzte Amerikát.
Az ország az elmúlt évtizedben óriási állami beruházásokat hajtott végre a mesterséges intelligencia, a robotika, a megújuló energia és az elektromos autógyártás területén. Ennek látványos példája Csungking, amelyből modern technológiai központ lett. A több mint harmincmilliós metropolisz ma Kína egyik legfontosabb ipari és innovációs központja, ahol robotok dolgoznak a gyárakban, és az elektromos járművek gyártása is kiemelt szerepet kap. A város jól szimbolizálja azt az új Kínát, amely már nem csupán a világ gyára, hanem a jövő technológiáinak egyik meghatározó fejlesztője.
Trump látogatásának legfontosabb témái a kereskedelmi kapcsolatok, a technológiai verseny, Tajvan helyzete, valamint Irán szerepe a közel-keleti konfliktusokban. Az amerikai elnök azt szeretné elérni, hogy Kína több amerikai terméket vásároljon, és segítsen a nemzetközi feszültségek csökkentésében. Kína ugyanakkor azt kívánja demonstrálni, hogy egyre kevésbé függ az amerikai piactól, és ma már önálló, globális szereplőként képes alakítani a világgazdaságot és a nemzetközi politikát.
A találkozó legfontosabb üzenete tehát az, hogy Kína ma már olyan gazdasági, technológiai és politikai erőt képvisel, amelyet az Egyesült Államok sem hagyhat figyelmen kívül. Hszi Csin-ping azt szeretné megmutatni Donald Trumpnak és a világnak, hogy Kína nem csupán felzárkózott a vezető hatalmakhoz, hanem a 21. század egyik meghatározó országává vált – írja a BBC.
