Még egy hete sem telt el azóta, hogy Yifat Tomer-Yerushalmi vezérőrnagy az izraeli hadsereg legfőbb jogi tekintélyeként, a jogállamiság védelmezőjeként dolgozott. Ma már őrizetben van, miután neve egy súlyos, a közvéleményt felkavaró botrány középpontjába került.
Szexuálisan bántalmaztak egy palesztin foglyot
Az ügy gyökerei 2024 júliusáig nyúlnak vissza, amikor az izraeli hadsereg jogi részlege nyomozást indított azok ellen a katonák ellen, akik egy palesztin fogoly abuzálásával gyanúsíthatók. A gázai háború idején készült felvétel a Sde Teiman katonai börtönben mutatott brutális jeleneteket, miközben több tucat más fogoly arccal lefelé feküdt a földön.
A nyomozás és a katonák letartóztatása politikai vihart kavart: jobboldali aktivisták és politikusok tüntettek a bíróságok és a börtön előtt, Benjamin Netanjahu miniszterelnök szövetségesei pedig a katonákat védték, nem a jogászokat.
A videót először 2024 augusztusában sugározta a Channel 12, de már hónapokkal korábban több nemzetközi médium – köztük a CNN – is figyelmeztetett a börtönben tapasztalt visszaélésekre. Az izraeli kormány később bejelentette, hogy bezárja a létesítményt, de ez nem csillapította a közfelháborodást.
A szivárogtatás, a lemondás és a „vérvád”
Ahogy a botrány terebélyesedett, a figyelem középpontjába Tomer-Yerushalmi került. Gali Baharav-Miara főügyész büntetőeljárást indított ellene azzal a gyanúval, hogy ő engedélyezte a videó kiszivárogtatását. Néhány nappal később a vezérőrnagy benyújtotta lemondását, és levelében beismerte:
„Teljes felelősséget vállalok minden olyan anyagért, amelyet a médiának a bázisról adtak át.”
Tomer-Yerushalmi azt írta, a Sde Teimanban történt visszaélések kivizsgálása után felbujtó kampány indult ellene, amely mély és súlyos kárt okozott az IDF-nek és katonáinak ellenálló képességének. Hangsúlyozta:
„Vannak dolgok, amelyeket még a legrosszabb foglyokkal szemben sem lehet megtenni”.
A lemondása után Izrael Katz védelmi miniszter nem fogta vissza magát: kijelentette, hogy „minden szükséges szankciót meg fog hozni ellene”, beleértve a rangmegvonást is. Katz odáig ment, hogy „vérváddal” gyanúsította meg a volt főügyészt, noha a felvétel hitelességét senki sem kérdőjelezte meg.
A katonák elleni vádemelésre 2025 februárjában került sor, öt katona került bíróság elé, de mindannyian tagadják a bántalmazás vádját. Netanjahu a szivárogtatást Izrael történelmének legrosszabb PR-katasztrófájának nevezte. A nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir pedig odáig ment, hogy Tomer-Yerushalmi cselekedetét „jogi leple alatt elkövetett bűncselekménynek” minősítette, és különleges ügyész kinevezését sürgette.
Izrael: Eltűnés, letartóztatás és politikai háború
A dráma azonban itt nem ért véget. A lemondása után Tomer-Yerushalmi eltűnt – órákon át senki sem tudta, hol van az ország egykori legfőbb katonai jogásza. Az izraeli hadsereg és a rendőrség közös közleményben jelezte, hogy „minden rendelkezésre álló eszközt bevetnek” a megtalálására.
Végül Tel-Avivtól északra, egy tengerparton bukkantak rá. A rendőrség ezután őrizetbe vette, és több bűncselekmény gyanújával indított ellene eljárást: csalás, hivatali hatalommal való visszaélés, igazságszolgáltatás akadályozása és titkos információk kiszivárogtatása miatt.
A hatóságok szerint öt gyanúsított van a szivárogtatás ügyében, köztük más katonai jogászok is. Tomer-Yerushalmi egyelőre nem tett vallomást, és még nem emeltek ellene vádat.
A botrány azóta politikai frontvonalat nyitott a kormány és az igazságszolgáltatás között. Yariv Levin igazságügyi miniszter szerint Baharav-Miara főügyész „összeférhetetlen”, és azt javasolta, hogy őt is vizsgálják ki.
„Az évek során felépített hazugságok, amelyek egész népcsoportok jogait sértik, fokozatosan összeomlanak” – fogalmazott Levin, míg Baharav-Miara irodája visszautasította a beavatkozást, mondván:
„A miniszter törvénytelenül próbálja akadályozni a nyomozást.”
