Ujvári Bianka vállalta arcát és nevét, hogy elmondja: kamaszkorában olyan helyzetbe került, amelyből egyedül képtelen volt kilépni. Mindössze 14 éves volt, amikor a nála több mint négy évtizeddel idősebb vívóedző szexuális viszonyt kezdett vele. A vékony, törékeny kislány élete addig inkább volt küzdelem, mint gyerekkor. Nehéz családi körülmények között élt, az iskolában kiközösítették, a sport viszont menedéket ígért neki: rendet, figyelmet, biztonságot – pontosan azt, amire egy tizenévesnek szüksége volna. Egy helyet, ahol végre tartozhat valahova.
Edzője azonban éppen ezzel élt vissza, és olyan helyzetbe hozta, amelyet egy gyermek nem tudhat megfelelő mentális és érzelmi védelem nélkül kezelni. A hatvanéves férfi, akiről az edzőteremben már évek óta pletykáltak, egy gyulai panzióba cipelte rendszeresen, ahol nem volt recepció, kóddal lehetett bejutni. Így aztán senki nem kérdezett rá, hogy miért vesz ki közös szobát néhány órára egy iskolatáskás lány és az apja korabeli férfi.
Bianka végül összeomlott. Eljutott oda, hogy már az életét sem érezte élhetőnek – inkább feleslegesnek. A szégyen, ami sosem az övé volt, mégis őt temette maga alá: öngyilkos akart lenni. Ám valahogy túlélt mindent, és most, öt év múltán azért szólal meg, mert szerinte éppen ez adhat „értelmet” mindannak, amit vele tettek: ha ki tudja mondani, hogy nem ő a hibás. És hogy más gyerek ne juthasson idáig.
Az RTL Fókusz kamerája előtt azt hangsúlyozta: nem volt szó szerelmi viszonyról.
„Szerelmi kapcsolatban egyenlő felekről beszélünk. És mi nem voltunk egyenlő felek”
– mutatott rá.
Amit akkor nem értett, az ma már világos. Nem kapcsolat volt, hanem visszaélés. Egy felnőtt férfi közeledése egy gyerekhez, akinek minden apró mozdulata a felnőtt jóváhagyásától függött. Ezt a helyzetet az életkori, hatalmi és mentori hierarchia tette súlyosan visszaélésszerűvé.
A műsorban megszólalt egy másik nő is, aki szerint nem Bianka lehetett az egyetlen érintett, és úgy vélte: az edző kifejezetten sérülékeny helyzetű lányokat közelített meg. Szinte csak lány tanítványai voltak, és gyakran lehetett velük kettesben látni. Olyan is volt, hogy edzőtáborban külön szobát bérelt egyiküknek, hogy ne tűnjön fel, ha együtt vannak.
Bianka végül segítséget kért, de nem akartak hinni neki. Panaszt tett a békéscsabai vívóklubnál is, de csak annyit ért el, hogy az edzőt áthelyezték egy másik városba, ahol még ki is tüntették. Ám a tinilány nem hagyta annyiban a dolgot: ügyvédet szerzett, és hatósági eljárás indult az ügyben. Eredetileg szexuális visszaélés volt a vád a férfi ellen, majd kiskorú veszélyeztetésévé minősítették át. A bírósági ügy november 28-án folytatódik a gyulai járásbíróságon, ahol az edzőnek felelnie kell tetteiért. Ő maga nem kívánt nyilatkozni; védői ellentmondásokat emlegetnek, de a tényeket a bíróság vizsgálja tovább.
Bianka azért állt a nyilvánosság elé, hogy más érintettek tudják: nincsenek egyedül. Üzenete egyszerű és bátor: az áldozat nem tehet arról, ami történt vele, és nem neki kell szégyent éreznie, főleg nem szabad saját életének eldobásán gondolkodnia.
