Új kutatási eredmények szerint az Ebola-vírus jóval tovább jelen lehet az emberi szervezetben, mint korábban gondolták. A tudósok arra jutottak, hogy a kórokozó az agyszövetben is képes megbújni és aktív maradni. Még akkor is, amikor a beteg már teljesen gyógyultnak tűnik.
Az Ebola súlyos, gyakran halálos fertőző betegség, amely lázat, hányást, vérzéseket és szervi elégtelenséget okozhat. Bár sok beteg túléli a fertőzés akut szakaszát, a szakemberek régóta sejtették, hogy a vírus bizonyos esetekben a szervezetben maradhat.
Korábbi megfigyelések alapján egyes újabb járványokat olyan túlélőkhöz kötöttek, akik évekkel korábban estek át a betegségen. A 2021-es guineai Ebola-járványt például egy olyan túlélőhöz vezették vissza, aki még a 2014 és 2016 közötti nagy nyugat-afrikai járvány idején fertőződött meg. Ez arra utal, hogy a vírus akár több mint öt évig is fennmaradhatott a szervezetében.
A mostani, a Nature Microbiology tudományos folyóiratban megjelent kutatás során a szakemberek laboratóriumban létrehozott, emberi őssejtekből készült úgynevezett „agyorganoidokat” használtak. Ezek a miniatűr agyszövetek lehetővé teszik, hogy a kutatók megfigyeljék, miként viselkedik a vírus az emberi idegrendszer sejtjeiben.
Az eredmények szerint az Ebola és több rokon vírus akár 120 napon keresztül is képes volt szaporodni az agyszövethez hasonló környezetben. A vírus nem csupán passzívan jelen volt, hanem tovább terjedt a sejtek között, és fertőző víruspartikulákat is termelt – írja a Mirror.
Bár a fertőzött sejtek immunválaszt indítottak, ez nem bizonyult elegendőnek a vírus teljes kiirtásához.
A kutatók szerint ez magyarázatot adhat arra, hogy egyes Ebola-túlélőknél később szemgyulladás, agyhártyagyulladás vagy más idegrendszeri problémák alakulnak ki. Ritka esetekben a betegség hónapokkal vagy akár évekkel a gyógyulás után is visszatérhet.
A vizsgálat során olyan genetikai változásokat is azonosítottak, amelyek segíthetik a vírust abban, hogy hosszú időn át fennmaradjon a szervezetben.
A kutatás vezető szerzője, Dr. Lina Widerspick szerint az új modell lehetővé teszi annak feltárását, hogy az Ebola és más filovírusok milyen mechanizmusok segítségével maradnak életben az emberi központi idegrendszerben.
A szakemberek remélik, hogy az eredmények hozzájárulhatnak az Ebola-túlélők kezelésének javításához, valamint segíthetnek jobban megérteni a jövőbeni járványok kialakulásának hátterét. A kutatócsoport a jövőben más vírusok hasonló viselkedését is vizsgálni kívánja.
