Az olaj ára 2022 óta nem látott szintre emelkedett, miután olyan jelentés látott napvilágot, amely szerint az amerikai hadsereg új, Iránnal kapcsolatos lépési lehetőségekről készül tájékoztatni Donald Trump elnököt.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) egy „rövid és erőteljes” csapáshullámra vonatkozó tervet dolgozott ki Irán ellen, amelynek célja a Teheránnal folytatott tárgyalások patthelyzetének feloldása – számolt be róla az Axios hírportál. A BBC megkereste a CENTCOM-ot és a Fehér Házat is kommentárért – írta a BBC.
Az olajár meredeken emelkedett, a Brent hordónként 126 dollár fölé ugrott, ami 2022 óta a legmagasabb szint. A drágulást a közel-keleti feszültség fokozódása és a megrekedt tárgyalások hajtják, miközben a Hormuzi-szoros – a globális energiaszállítás kulcsútvonala – továbbra is gyakorlatilag zárva van.
Az amerikai hadvezetés új katonai opciókat mérlegel Irán ellen, köztük célzott infrastrukturális csapásokat, illetve a szoros részleges ellenőrzés alá vonását is, ami akár szárazföldi beavatkozást jelenthet. A WTI ára is emelkedett, 109 dollár körül mozog.
A piac érzékenyen reagál minden eszkalációs jelre: már a konfliktus kiszélesedésének esélye is komoly hatással van a globális kínálatra. Az Egyesült Államok blokád alatt tartaná az iráni kikötőket, míg Irán hajótámadásokkal fenyeget, ami tovább növeli a bizonytalanságot.
A BBC értesülései szerint kedden energetikai vezetők találkoztak Trumppal, hogy megvitassák, miként lehetne mérsékelni a háború amerikai fogyasztókra gyakorolt hatását – ez tovább növelte a piaci aggodalmakat az energiaellátás tartós zavara miatt.
„A legnagyobb kérdés számomra az, hogy a Trump-adminisztráció meddig bírja gazdaságilag ezt a nyomást” – mondta Will Walker-Arnott, a Raymond James befektetési menedzsere a Today műsorban. Hozzátette: egyre többen aggódnak amiatt, hogy az olajár emelkedése inflációs hatásként jelenik meg a gazdaságban.
Az árak emelkedése már most inflációs nyomást vetít előre, és a 125 dollár körüli szintnél a gazdasági szereplők is egyre idegesebbek. Eközben az amerikai vezetés az energiacégekkel egyeztet a lakossági hatások mérsékléséről, de a legnagyobb kérdés, meddig bírja a gazdaság ezt a terhelést.
