„Oroszország soha nem kételkedett abban, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság komolyan gondolja az Oroszországgal való együttműködést, együtt dolgozunk észak-koreai barátainkkal” – mondta Putyin az oroszországi Kazanyban újságírói kérdésre válaszolva. „Hogy mit teszünk, az a mi dolgunk” – mondta Putyin a BRICS-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
„Mintegy 2000 ukrán katonát zártak el a kurszki térségben. Bár Kijev megpróbálja helyreállítani a hozzáférést ezekhez a csapatokhoz, az orosz hadsereg felszámolja ezt a csoportot” – ismertette Putyin. [Az Oroszországba érkező észak-koreai katonák száma jelenleg körülbelül 12 ezer, köztük 500 tiszt és három tábornok. Észak-Korea első katonai egységei, amelyek korábban Oroszországban vettek részt kiképzésen, már megérkeztek a kurszki régió harci övezetébe.]
„Az orosz csapatok minden fronton előrenyomulnak Kelet-Ukrajnában” – folytatta Putyin. Az ellentámadás során orosz területre beszivárgó ukrán katonákat is kiszorítják az országból. Korábban a BRICS-csúcson jelen lévő államfők előtt hangsúlyozta az orosz hadsereg katonai sikereit az Ukrajna ellen 2022-ben kezdődött háborúban.
Putyin kitérően válaszolt a Moszkva oldalán több ezer észak-koreai katonáról szóló jelentésekkel kapcsolatos kérdésekre, de nem látta ezt problémának. „Moszkva ratifikálta a stratégiai partnerségről szóló szerződést Észak-Koreával” – mondta Putyin Kazanyban. Ez tartalmaz egy passzust a kölcsönös katonai segítségnyújtásról. „Hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretein belül, az a mi dolgunk” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy még tárgyalásokat kell folytatni arról, hogy a cikkely milyen formát öltsön.
Putyin egy amerikai újságíró kérdésére is válaszolt, aki az észak-koreai csapatok telepítéséről készült műholdfelvételekre utalt. „Ha vannak képek, akkor az azt jelenti, hogy tükröznek valamit” – mondta Putyin. Ennél világosabbra azonban nem tért ki rá..
Közben az uniós államok figyelmeztették Phenjant, hogy ne vegyen részt közvetlenül Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában. Az észak-koreai csapatok bevonása egyoldalú ellenséges cselekedet lenne, amely súlyos következményekkel járna az európai és a világbékére és biztonságra nézve – áll az EU külügyi képviselője által a 27 ország nevében kiadott nyilatkozatban. Ez tehát a nemzetközi jog, köztük az ENSZ Alapokmányának legalapvetőbb elveinek súlyos megsértését jelentené – írja a krone.at.
A Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC) kijelölt új vezetője, Jens Stoltenberg számára az észak-koreai erők bevetése az ukrajnai háborúban „súlyos eszkaláció” lenne. „Észak-Korea már eddig is hatalmas mennyiségű lőszert szállított Oroszországnak. Láthatjuk tehát, hogy Oroszország és Észak-Korea milyen szoros kapcsolatban áll egymással” – mondta a volt NATO-főtitkár.
