Örményország csatlakozási tárgyalások megkezdését fontolgatja az Európai Unióval – tudósított a politico.eu. A bejelentést maga Nikol Pasinjan, a dél-kaukázusi ország vezetője jelentette be csütörtökön. A hivatalos közlés nyomán pattanásig feszült Oroszország és Örményország utóbbi időben már egyre terheltebb viszonya.
Pasinjan és kormánya ma támogatásáról biztosította a Jerevánban ülésező örmény parlament elé terjesztett törvényjavaslatot, amely ténylegesen is elindíthatná a csatlakozási folyamatot. Az örmény kormányfő bejelentésében kitért arra, hogy be fogják tartani a törvényes menetrendet. Csakis eredményes népszavazás birtokában veszik majd fel a kapcsolatot az Európai Unióval és kérik Örményország felvételét. Az örmény külügyminiszter tegnapi közleménye mintegy előkészítette Pasinjan mai bejelentését. A külügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy országa a következő hónapokban aláírhat egy megállapodást Brüsszellel, amelynek tárgya az átfogó partnerségi program. Ennek keretében sor kerülhet a vízumliberalizációra, azaz örmény állampolgárok könnyítéseket kaphatnak, ha az Unió területére utaznak.
A Kremlben érthető módon nem repesnek a bejelentések nyomán, sőt nemtetszésüknek is hangot adtak. Örményország a közelmúltig hagyományosan jó kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, ám a viszony egyre feszültebbé vált az utóbbi időben. Elsősorban az örmény-azeri konfliktus, illetve Moszkva abban játszott szerepe öntött olajat a tűzre. Oroszország nem támogatta Jerevánt az azeriek ellenében, ezért Örményország látványosan kiállt Ukrajna mellett. Humanitárius segélyek nyújtásán túl az örmények azt is bejelentették, hogy segíteni fogják az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók érvényesülését.
Az oroszok nyilván megpróbálnak majd nyomást gyakorolni Örményországra, kihasználva annak gazdasági függőségét, illetve azt, hogy egy orosz katonai támaszpont is működik a dél-kaukázusi államban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője emlékeztett arra, hogy Örményország nem lehet egyszerre tagja a Moszkva által vezetett gazdasági együttműködésnek és az Európai Uniónak is. Célzott továbbá arra is, hogy a gazdasági, stratégiai szempontból sokkal jelentősebb Törökország évtizedek óta hiába pályázik uniós tagságra.
