A múzeumlátogatók 50 és 250 euró közötti összeget fizetve állandó emléket állíthatnak a holland festészet aranykorának legnagyobb képviselőjének.
Az Egy szegény ember Rembrandtja elnevezésű projekt részeként a legjobb amszterdami tetoválóművészek fognak dolgozni. A múzeum igazgatója, Milou Halbesma kifejtette, hogy így szeretnének új látogatókat vonzani, és közelebb hozni az embereket a művész munkásságához.
„A magasról az alacsonyra” – így jellemzi legújabb projektjét a híres holland tetoválóművész, aki Rembrandt van Rijn vázlatait tintázza a látogatók bőrére abban az épületben, amelyet az aranykori mester egykor otthonának nevezett.
„Ez egy szembeállítás – egy ugrás a magasról az alacsonyra, a magasról az alacsonyra. És nagyszerű, hogy ez a két világ meglátogathatja egymást. Valójában ez valójában egy világ, mert a művészetről szól” – mondta Hank Schiffmacher az Associated Pressnek.
„Szerintem ez egy nagyon jó kortárs módja annak, hogy saját Rembrandtunk legyen” – mondta a múzeumigazgató.
A műhely máris sikert aratott. Elmondása szerint az online elérhető összes időpont 10 percen belül betelt, bár még mindig van néhány szabad hely azok számára, akik besétálnak a múzeumba, és kivárják a sorukat.
Schiffmacher és kollégái átalakították Rembrandt néhány vázlatát, hogy tetoválásra alkalmassá tegyék őket – vékonyabbá tették a vonalakat, hogy azok ne nőjenek össze a tetoválás öregedésével. Hasonlóságot látnak munkájuk és a művész gyors vázlatai között – de van egy lényeges különbség.
„A vászon más. Ez a vászon beszélhet hozzád, túl sokat mozoghat, lebeghet, sőt el is ájulhat. Rembrandtnál ez nem történt meg” – mondta Schiffmacher.
Az egyik első, aki Rembrandt vázlatai alapján tetováltatott, Lilian Rahmaran, egy múzeumi alkalmazott volt. A mester egy ázsiai elefántot ábrázolt a bőrén, amely 1633-ban érkezett Amszterdamba egy Ceylonról érkező hajóval.
A Rembrandt Ház Múzeum az a ház, ahol a művész 1639 és 1658 között Amszterdamban élt. A második emeleten volt a művész műterme, a harmadik emeleten pedig a tanítványai laktak. Rembrandt megpróbálta megvásárolni ezt az épületet, de nem tudta kifizetni a kölcsön teljes összegét, ezért kilakoltatták onnan, a házat pedig eladták. A 20. század elejére az épület többször gazdát cserélt, és 1907-ben a leromlott állapotú műemléképületet Amszterdam önkormányzata megvásárolta, és átadta a Rembrandt Alapítványnak. Az épületet eredeti külsejére állították vissza, és 1911-ben Wilhelmina királynő nyitotta meg.
