A történelmi jelentőségűnek ígérkező csúcstalálkozót már az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, amikor a győztes nagyhatalmak Európa háború utáni sorsáról döntöttek. A legnagyobb kérdés most is az: születhetnek-e olyan megállapodások, amelyekbe a kisebb országoknak nem lesz beleszólásuk?
A három nagyhatalom egy asztalnál
November 19-én, csütörtökön a kínai Sencsenben találkozik Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök. A megbeszélést az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának keretében tartják.
A Reuters szerint a háromoldalú találkozó napirendjén az ukrajnai háború, az iráni konfliktus, a világkereskedelem, a mesterséges intelligencia és a nukleáris fegyverzet kérdése is szerepelhet.
A találkozó jelentőségét mutatja, hogy Peking történelmi horderejű eseményként beszél róla, a Kreml pedig a világpolitikai folyamatokra gyakorolt jelentős hatását hangsúlyozza.
Új Jalta? Európában ettől tartanak
A csúcstalálkozó kapcsán egyre gyakrabban emlegetik az 1945-ös jaltai konferenciát, amelyen Roosevelt, Churchill és Sztálin a második világháború utáni rendezésről tárgyalt.
A történelmi párhuzam különösen Európában kelt aggodalmat. A nagyhatalmak ugyanis olyan kérdésekről egyeztethetnek, amelyek közvetlenül érintik az európai országok biztonságát és politikai mozgásterét.
Az Euronews szerint Kijevben és több európai fővárosban attól tartanak, hogy Ukrajna jövőjéről és a nemzetközi befolyási övezetekről az érintettek részvétele nélkül születhetnek megállapodások.
A Kreml ugyanakkor elutasította a jaltai párhuzamot, amelyet politikai elemzők találgatásának nevezett.
Putyin kemény üzenetet küldött Európának
Vlagyimir Putyin szerdán az APEC-csúcson élesen bírálta a nyugati országokat.
Az orosz elnök szerint Európa megalázó hanyatláson megy keresztül, a Moszkvával szemben bevezetett gazdasági szankciók pedig nem érték el céljukat.
Putyin azt állította, hogy a korlátozások nem gyengítették meg Oroszországot, hanem ellenkezőleg, hozzájárultak gazdasági ellenálló képességének megerősödéséhez.
A horvát Dnevnik beszámolója szerint az orosz elnök a nyugati hatalmakat korábbi hegemónoknak nevezte, és kijelentette: a szankciók, vámok és exportkorlátozások nem képesek megállítani a rivális gazdaságok fejlődését.
Putyin szerint a nemzetközi feszültségeket tárgyalásokkal kell rendezni, ezért jelentős eredményeket vár a csütörtöki háromoldalú találkozótól.
Kína üzent Amerikának
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdai felszólalásában a szabadkereskedelem mellett állt ki, és bírálta a protekcionista gazdaságpolitikát.
Peking a vámok csökkentését, a piacok szélesebb megnyitását és a nemzetközi gazdasági együttműködés erősítését sürgeti.
A kínai vezetés számára a találkozó lehetőséget kínál arra is, hogy megerősítse szerepét a világpolitikai döntéshozatalban.
Ukrajna sorsa is az terítékre kerülhet
Az egyik legérzékenyebb kérdés az ukrajnai háború jövője.
Donald Trump korábban jelezte, hogy az orosz–ukrán konfliktusról is tárgyalni kíván, noha amerikai tisztviselők előzőleg ennek ellenkezőjéről beszéltek.
A Deutsche Welle elemzése szerint a három vezető eltérő célokkal érkezik: Trump a nemzetközi konfliktusok rendezésében és a fegyverzetkorlátozásban szeretne előrelépést, Putyin az orosz érdekek elismertetésére törekszik, Kína pedig globális diplomáciai szerepét kívánja erősíteni.
Egyelőre nem tudni, hogy a találkozón születik-e konkrét megállapodás.
A világ figyel, Európa vár
A csütörtöki tárgyalás nemcsak a három részt vevő nagyhatalom kapcsolatát alakíthatja, hanem a nemzetközi biztonsági rendszert is befolyásolhatja.



