A gúnyos megjegyzések hátterében a repülőtér régóta fennálló problémája áll: a Klagenfurti Repülőtér az elmúlt években folyamatosan küzdött az alacsony utasszámokkal és a járatok hiányával. Bár 2025-ben mintegy 175 ezer utast fogadott, ez a szám eltörpül a nagy nemzetközi repülőterek forgalma mellett. Összehasonlításként a mallorcai Palma repülőtere ugyanebben az időszakban több tízmillió utast kezelt.
A magazin különösen a Mallorca és Klagenfurt közötti járatot emelte ki, amely a nyári időszak egyik fontos összeköttetésének számít. A cikk szerint ez a járat időnként életet visz az egyébként csendes terminálba, amelyet a szerző meglehetősen ironikusan „közép-európai szellemrepülőtérnek” nevezett.
A kritika azonban nem volt teljesen negatív. A magazin újságírója azt is kiemelte, hogy a Klagenfurti Repülőtér nyugodtabb és kellemesebb hangulatot kínál, mint sok nagyobb, zsúfolt légikikötő. A beszámoló szerint a helyi utasok és a Mallorca felé induló turisták visszafogottabban viselkednek, mint egyes nagyobb üdülőjáratok utasai, ahol gyakran nagyobb a zaj és a káosz.
A repülőtér számára ugyanakkor komoly kihívást jelent a jövő. A légiközlekedési piac egyre inkább a nagyobb csomópontok felé koncentrálódik, a kisebb regionális repülőtereknek pedig nehéz versenyezniük a több járatot és nagyobb utasforgalmat kínáló konkurensekkel. Klagenfurt esetében ezért kulcskérdés, hogy sikerül-e új légitársaságokat és új útvonalakat vonzani a térségbe.
Bár a „szellemrepülőtér” elnevezés elsőre sértőnek tűnhet, van, aki éppen a nyugodt környezetet tekinti az egyik legnagyobb előnyének. Egy olyan korban, amikor sok utas a hosszú sorokat, zsúfolt terminálokat és stresszes átszállásokat próbálja elkerülni, a csendesebb repülőtér akár különleges vonzerő is lehet.
A kérdés már csak az, hogy Klagenfurt számára a nyugalom hosszú távon érték marad-e, vagy valóban több utasra és több járatra lenne szüksége ahhoz, hogy megszabaduljon a „geister-airport” bélyegtől.
