ACNEWS

Több mint egymillióan követelik Tony Blair lovagi címének visszavonását

Átlépte az egymilliót pénteken az aláírások száma azon a petíción, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.

Hirdetés
Ad image

Átlépte az egymilliót pénteken az aláírások száma azon a petíción, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetésére a múlt hétvégén derült fény, amikor az udvar közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját.

A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az a személyiség, aki a legkevésbé sem érdemel meg semmiféle állami kitüntetést, nem beszélve olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.

A petíció szerint Blairt – akinek miniszterelnöksége idején Nagy-Britannia a hatalmas társadalmi tiltakozás ellenére részt vett a 2003-ban kezdődött iraki háborúban – személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával törvény elé kellene idézni.

A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását.

A petíciót aláírók száma péntek este átlépte az egymilliót, és percenként továbbra is több százzal nő a csatlakozók száma.

Blairt a 95 esztendős királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a III. Eduárd király által 1348-ban alapított térdszalagrend tagjává avatta.

Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek egyszerre legfeljebb 25 tagja lehet. Mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat.

A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása Sir Tony Blair.

Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt – a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő – vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.

Blair megítélésén azonban nagyon sokat rontott a közvetlen brit katonai részvétel az iraki háborúban, amely már a kezdete előtt rendkívül népszerűtlen volt Nagy-Britanniában: a hadműveletek megindulása előtti hétvégén 2,5 milliós tömeg követelte Londonban, hogy a brit fegyveres erők ne kapcsolódjanak be a háborúba.

Ez volt minden idők legnagyobb tüntetése Nagy-Britanniában.

A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.

A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, kimondta: 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje – a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben – nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra.

A Chilcot-bizottság tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentése szerint legalább 150 ezer, „de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki  vesztette életét a háborúban és a fegyveres beavatkozás utáni káoszban.

A vizsgálati jelentés szerint az áldozatok nagy többsége civil volt. (MTI)

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!