Az 1000 éves Pannonhalmai Apátság Magyarország egyik legrégebbi tudásközpontja és az UNESCO világörökség része.
A restaurátorok most körülbelül 100 000 kézzel kötött könyvet vesznek le a polcokról, és gondosan ládákba helyezik őket, megkezdve ezzel a fertőtlenítési folyamatot, amelynek célja a könyvekbe befészkelt apró bogarak elpusztítása.
A kenyérbogár, gyakran megtalálható szárított élelmiszerekben, például gabonafélékben, lisztben és fűszerekben. De vonzza őket a könyvekben található zselatin- és keményítőalapú ragasztók is.
A kolostor 400 000 kötetének körülbelül egynegyedét tároló könyvtár egy részében találták meg őket.
„Ez egy előrehaladott rovarfertőzés, amelyet a könyvtár több részén is észleltek, ezért az egész gyűjteményt fertőzöttnek minősítették, és egyszerre kell kezelni” – mondta Hajdu Zsófia Edit, a projekt vezető restaurátora a CNN-nek. „Még soha nem találkoztunk ilyen mértékű fertőzéssel.”
Az apátság történelmi kincseket őriz
A bogárfertőzést először a könyvtár rutin tisztítása során fedezték fel. Az alkalmazottak szokatlan porrétegeket vettek észre a polcokon, majd látták, hogy néhány könyv gerincébe lyukakat rágtak. A kötetek kinyitásakor a papíron láthatóak voltak a bogarak által rágott lyukak.
A pannonhalmai apátságot 996-ban alapították, négy évvel a Magyar Királyság megalakulása előtt. Az ország északnyugati részén, egy magas dombon álló apátság az ország legrégebbi könyvgyűjteményét, valamint számos legkorábbi és legfontosabb írásos dokumentumát őrzi.
Több mint 1000 éve az apátság Magyarország és egész Közép-Európa egyik legjelentősebb vallási és kulturális helyszíne, amely túlélte a háborúk és a külföldi betörések, például az oszmán invázió és Magyarország 16. századi megszállása évszázadait.
Ásványi Ilona, a pannonhalmai apátsági könyvtár igazgatója elmondta, hogy minden alkalommal, amikor belép a könyvtárba, „megtisztelőnek” érzi a gyűjtemény történelmi és kulturális kincseit.
„Szédítő gondolat, hogy ezer évvel ezelőtt már létezett itt egy könyvtár, és hogy mi vagyunk Magyarország első könyvkatalógusának őrzői” – mondta.
A könyvtár legkiemelkedőbb művei között 19 kódex található, köztük egy teljes 13. századi Biblia. Több száz, a 15. század közepén feltalált nyomdagép előtti kéziratot és több tízezer 16. századi könyvet is őriz.
Bár a legrégebbi és legritkább nyomtatványokat és könyveket külön tárolják, és azok nem fertőződtek meg, Ásványi szerint a gyűjtemény bármilyen károsodása csapást jelent a kulturális, történelmi és vallási örökségre.
„Amikor meglátok egy könyvet, amelyet bogarak rágtak meg vagy más módon fertőzött, úgy érzem, hogy bármennyi példányban is adták ki, és bármennyire is pótolható a könyv, egy darab kultúra veszett el” – mondta.
A könyvek hetekig oxigénmentes környezetben lesznek
A bogarak elpusztítására a könyvesládákat magas, hermetikusan lezárt műanyag zsákokba helyezik, amelyekből minden oxigént eltávolítanak. Hat hét tiszta nitrogénkörnyezetben való tartózkodás után az apátság reméli, hogy minden bogár elpusztul.
A könyveket visszarakás előtt egyenként megvizsgálják és porszívózzák. A kártevők által megrongált könyveket félreteszik későbbi restaurálási munkákra.
A klímaváltozás is közrejátszhatott
Az apátság, amely reméli, hogy a könyvtárat jövő év elején újra megnyithatja, úgy véli, hogy a klímaváltozás hatása is közrejátszott a bogárfertőzés kialakulásában, mivel Magyarországon gyorsan emelkedik az átlaghőmérséklet.
Hajdu, a fő restaurátor szerint a magasabb hőmérséklet miatt a bogarak évente több fejlődési ciklust tudnak végigcsinálni, mint hűvösebb időben.
„A magasabb hőmérséklet kedvez a rovarok életének” – mondta. „Eddig főleg penészesedéssel kellett foglalkoznunk mind a raktárakban, mind a nyílt gyűjteményekben. De most úgy gondolom, hogy a globális felmelegedés miatt egyre több rovarfertőzés fog megjelenni.”
A könyvtár igazgatója elmondta, hogy a bencés apátságban az életet közel 15 évszázada érvényben lévő szabályok irányítják, amelyek arra kötelezik őket, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a hatalmas gyűjtemény megmentése érdekében.
„A Szent Benedek-i szabályzatban az áll, hogy a kolostor összes vagyonát ugyanolyan értékűnek kell tekinteni, mint az oltár szent edényeit” – mondta Ásványi. „Érzem a felelősséget, amit ez a megőrzés és konzerválás valójában jelent.”
