A Brent északi-tengeri olajfajta hordónkénti ára hétfő hajnalban 1,27 százalékkal, 105,64 dollárra emelkedett. Az amerikai WTI 0,76 százalékos drágulás után 93,11 dolláron állt.
Az áremelkedés azután következett be, hogy Donald Trump elutasította az Irán által előterjesztett békejavaslatot. Teherán a múlt héten, az ENSZ New York-i közgyűlése idején jelentette be, hogy katari közvetítőkön keresztül eljuttatta javaslatát Washingtonnak.
Az iráni terv része volt a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros újbóli megnyitása is. A világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának forgalma a háború miatt jelentősen visszaesett.
Trump ugyanakkor nem zárta le végleg a tárgyalások lehetőségét: az amerikai elnök szerint a két fél képviselői ezen a héten ismét egyeztethetnek.
Továbbra is nagy a kockázat
A piacot nem csupán az amerikai–iráni tárgyalások bizonytalansága mozgatja. Az elemzők továbbra is komoly veszélyt látnak a térségben zajló fegyveres támadásokban, amelyek az olajtermelést és a szállítási útvonalakat egyaránt veszélyeztethetik.
Az Iránnal szövetséges jemeni húszik rakéta- és dróntámadásokat hajtottak végre Szaúd-Arábia ellen, miközben az iráni támadások veszélye is fennmaradt. Az ANZ elemzői szerint emiatt továbbra is magasak a geopolitikai kockázatok, és sérülékenyek a térség olajszállításai.
Közben a közel-keleti nyersolajexport valamelyest magához tért. A Kpler előzetes adatai szerint szeptemberben napi 12,8 millió hordóra emelkedett, ami a februárban kezdődött háború óta a legmagasabb érték.
Ez azonban még mindig mintegy napi hatmillió hordóval marad el a háború előtti szinttől.
A Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások növekedése tehát egyelőre nem volt elegendő ahhoz, hogy megnyugtassa az olajpiacot. A következő napok árfolyamát jelentősen befolyásolhatja, sikerül-e újra tárgyalóasztalhoz ülnie Washingtonnak és Teheránnak.
