A Vatikánban javában zajlanak az előkészületek a május 7-én kezdődő pápaválasztó konklávéra. Ennek megfelelően a Sixtus-kápolna tetejére pénteken reggel felhelyezték a jelképes kéményt, amelyből majd a fehér füst felszállása hirdeti ki az új pápa megválasztását – írja a PolsatNews.
A tűzoltók által felszerelt kémény jól ismert jelképe a titkos szavazásnak: fekete füst jelzi az eredménytelen voksolást, a fehér pedig az új egyházfő megválasztását.
A vatikáni szakértők egy része arra számít, hogy a konkávé gyorsan lezajlik, akár már május 8-án vagy 9-én megszülethet a döntés, ahogy az a 2005-ös és a 2013-as pápaválasztás idején is történt. Más vélemények szerint azonban a szavazás ezennel elhúzódhat. A svéd bíboros, Anders Arborelius szerint számos olyan résztvevő vesz részt a voksoláson, akik még soha nem találkoztak korábban. Emellett jelenleg egyértelmű esélyes sincs a pápai székbe.
A római hatóságok teljes készültségben vannak a közelgő esemény miatt. A temetési szertartásokhoz hasonló biztonsági intézkedéseket vezetnek be, számítva a zarándokok tömeges érkezésére. Lamberto Giannini prefektus (a vatikáni tartomány vezetője) elmondta: „Nem tudjuk, meddig tart az esemény. De már az első naptól kezdve készen kell állnunk, akár arra is, hogy két hét múlva már az újonnan megválasztott szentatyával imádkozzunk.”
És hogy kik a legesélyesebbek a megüresedett egyházfői székbe?
A „The College of Cardinals Report”, egy újságírókból és kutatókból álló nemzetközi csoport 22, jócskán esélyes bíborost nevezett meg. Közülük néhányan:
- Pietro Parolin (Olaszország) – Vatikán államtitkára, Ferenc pápa egyik legközelebbi munkatársa
- Matteo Maria Zuppi (Olaszország) – bolognai érsek, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke
- Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek) – a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa, a Nemzetközi Karitász elnöke
- Robert Sarah (Guinea) – az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció nyugalmazott prefektusa
- Pierbattista Pizzaballa (Jeruzsálem) – Jeruzsálem latin pátriárkája
- Jean-Marc Aveline (Franciaország) – francia katolikus pap, a Marseille-i főegyházmegye érseke
- Anders Arborelius (Svédország) – Stockholm püspöke, az első svéd bíboros
- Erdő Péter (Magyarország) – esztergom-budapesti érsek
- Willem Eijk (Hollandia) – az utrechti főegyházmegye érseke
- Malcolm Ranjith (Srí Lanka) – Colombo érseke
- Charles Bo (Mianmar) – a ranguni főegyházmegye érseke
- Fridolin Ambongo Besungu (Kongói Demokratikus Köztársaság) – Kinshasa érseke
- Angelo Bagnasco (Olaszország) – Genova nyugalmazott érseke
- Stephen Brislin (Dél-afrikai Köztársaság) – Johannesburg érseke
- Fernando Filoni (Olaszország) – a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend nagymestere, a Népek Evangelizálása Kongregáció nyugalmazott prefektusa
- Raymond Leo Burke (Egyesült Államok) – az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága nyugalmazott prefektusa
- Kurt Koch (Svájc) – Keresztény Egységtörekvés Dikasztériuma prefektusa
- Gerhard Ludwig Müller (Németország) – a Hittani Kongregáció nyugalmazott prefektusa
- Marc Ouellet (Kanada) – a Püspöki Kongregáció nyugalmazott prefektusa
- Mauro Piacenza (Olaszország) – az Apostoli Büntetés-végrehajtási Intézet nyugalmazott elöljárója
- José Tolentino de Mendonça (Portugália) – a Kulturális és Oktatási Dikasztérium prefektusa
- Daniel Fernando Sturla (Uruguay) – Montevideo érseke
A jelenlegi 252 bíborosból csak 135 jogosult szavazni – ők azok, akik még nem töltötték be 80. életévüket. Bár a választók 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki, ez nem garantálja az ő egyházpolitikájának folytatását.
A konklávé a Sixtus-kápolnában zajlik, teljes elszigeteltségben. A bíborosok naponta legfeljebb négyszer szavazhatnak (kétszer délelőtt és kétszer délután). Ez idő alatt el vannak zárva a külvilágtól, nem hallgathatnak rádiót, nem nézhetnek televíziót, és újságot sem olvashatnak. Ezeken kívül minden magán- és hivatalos ügyet a konklávé kezdete előtt kell rendezniük.
A megválasztáshoz kétharmados többség szükséges. A megválasztott pápa csak akkor lép hivatalba, ha elfogadja a tisztséget és új nevet választ.
A leghosszabb konkávé 1740-ben zajlott, és 170 napot vett igénybe. A leghosszabb pápaválasztás pedig még a jelenlegi szabályok bevezetése előtt történt: közel három évig, összesen 33 hónapig tartott.
Az utóbbi másfél évszázadban azonban a legtöbb konklávé mindössze néhány nap alatt lezajlott. A világ most lélegzet-visszafojtva figyeli, hogy kik és milyen irányba viszik tovább a katolikus egyház irányítását.
