ACNEWS

2024. July 18.   |   Frigyes napja

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Ad image

Ukrajna: Orbán 11 pontja zsarol és átlépi a vörös vonalat

Orbán és Zelenszkij a brüsszeli uniós csúcson / Fotó: Miniszterelnöki hivatal - MTI*
Orbán és Zelenszkij a brüsszeli uniós csúcson / Fotó: Miniszterelnöki hivatal - MTI*
Nem véletlen, hogy ma, az uniós csúcs kezdetének napján: az EuróPravda nevű ukrán nyelvű lap kiszivárogtatta Magyarország 11 pontos követelést. Ezt még januárban a magyar külügyminiszter adta át kollegájának.
Hirdetés
Ad image

A lap nem csak a pontokat ismerteti, de kommentárt is fűz hozzájuk Ezt közöljük most nyers fordításban, teljes terjedelmében.

Az Unian és az EuroPravda hasonló címmel közli: Magyarország egész Kárpátalja „hagyományosan magyar” elismerését követeli. Az EuroPravda egy másik cikkének cime pedig: Orbán 11 követelése. Hogyan lépte át Magyarország ismét a piros vonalakat Ukrajna zsarolásában az EU felé vezető úton

1. pont

Biztosítani kell, hogy az iskolaigazgatóknak ne legyen kizárólagos joguk megváltoztatni a törvényhozás szintjén azt a döntést, hogy bizonyos tantárgyakat ukránul/magyarul tanítsanak (kivéve az „ukrán nyelv”, „ukrán irodalom” és „Ukrajna történelme” tantárgyakat, amelyeket a vonatkozó törvény értelmében ukránul tanítanak).

Van egy kompromisszumos megfogalmazás, amelyhez Magyarország hozzájárult: az ukrán nyelven oktatandó tantárgyak számának bővítéséhez a diákok kétharmadának szülei beleegyezése/kezdeményezése szükséges.

2. pont

Biztosítani kell a magyar nyelv használatát a teljes oktatási folyamatban, beleértve a magyar nyelv használatának lehetőségét minden egyéb rendezvényen, találkozón, foglalkozáson, valamint az intézmény arculatának kialakításakor (reklámban, honlapon stb.).

A tárgyalások előrehaladtával reálisnak tűnik a kompromisszum. Az itt és a továbbiakban tárgyalt módosítások csak az EU hivatalos nyelvei számára biztosítanak többletjogokat az oktatásban, vagyis az orosz nyelvű oktatást ez nem érinti.

3. pont

A „nemzeti kisebbségi iskola” státusz visszaállítása magyar nyelvű oktatással a törvényhozás szintjén.

Ez az egyik problémás, de Magyarország számára az egyik legfontosabb pont.

Ukrajna kész tárgyalni a „nemzeti közösség általános középfokú oktatási intézménye” státusz bevezetéséről (esetleg az óvodai nevelésre is kiterjesztve), de azt javasolja, hogy csak olyan iskolák kapják meg, ahol az osztályok legalább 75%-ában magyar nyelvű oktatás folyik. Budapest akkor követeli meg ezt a státuszt, ha egy iskolában legalább egy magyar tannyelvű osztály van, az ilyen iskolákra vonatkozó összes következménnyel együtt.

4. pont

Biztosítani kell az oktatás nyelvének megválasztásához való jogot az egyetemek és szakiskolák számára, beleértve a magániskolákat is.

A kompromisszum lehetségesnek tűnik, de a 3. ponttól függ.

5. pont

Biztosítsák, hogy az iskolát végzőknek lehetőségük legyen arra, hogy kérésre magyar fordítást kapjanak az EIT és NMT tesztekből (kivéve az ukrán nyelv és irodalom és az idegen nyelvekből).

A felek megállapodtak a kompromisszumban.

6. pont

A nyelvhasználati jogszabályok területi hatálya nem „közigazgatási egység”, hanem „település” (amely jogilag nem közigazgatási egység). Kérjük, hogy a „település” és a „közigazgatási egység” fogalmakat használják területi hatályként.

A felek kompromisszumot kötöttek.

7. pont

A lakosság megfelelő százalékának jelenléte nem ad automatikusan jogot a nyelvhasználatra, hanem a helyi hatóságok döntése szükséges. A kérés nem az, hogy a nyelvhasználati jogok alkalmazását bármely szerv (például helyi tanács) döntéséhez kössék, feltéve, hogy a szükséges népességi arány teljesül, hanem az, hogy a nemzeti kisebbségnek a törvénynek megfelelően (a legutóbbi népszámlálás, jelenleg 2001 alapján) biztosítsák a nyelvhasználati jogokat.

Ez egy problematikus kérdés, amelyben nagyon eltérő álláspontok vannak. Magyarország lényegében azt követeli, hogy az egész Zakarpatszkaja régiót ismerjék el a hagyományos magyar lakóhely területének, megfelelő változtatásokkal, kezdve a kétnyelvű feliratokkal, még ott is, ahol magyarok soha nem éltek nagy számban, vagy ahol egykor éltek, de ma már szinte alig vannak magyarok.

A másik súlyos probléma a 2001-es rögzítés – azóta sok magyar nemzetiségű ember hagyta el Ukrajnát, ezt javasolják figyelmen kívül hagyni.

8. pont

Az adott területen „hagyományosan” (legalább 100 éve) élő nemzeti kisebbség nyelvi jogainak gyakorlásának feltétele a lakosság legalább 10%-a, a „jelentős számú” kisebbség esetében pedig 15%. A „hagyományosan” (legalább 100 éve) élő nemzeti kisebbség esetében kérjük, hogy a lakosság 10%-os arányára vonatkozó feltételt töröljék.

A 10%-os követelmény eltörlésére vonatkozó bekezdés nagyon problematikus. A következményekről lásd a 7. bekezdést.

9. pont

Nyelvi korlátozások a mindennapi életben és aránytalan büntetés a nyelvi szabályok megsértéséért. Kérjük, hogy jogszabályi szinten teljesen szüntessék meg a helységnevek és földrajzi nevek nemzeti kisebbségi nyelven történő feltüntetésére, a hatóságokkal és egészségügyi intézményekkel való kapcsolattartás során, sporteseményeken, az idegenforgalomban, valamint az ukrán nyelvű információk kötelező feltüntetésére vagy feliratozás használatára vonatkozó nyelvi korlátozásokat bármilyen nyilvános információ terjesztésekor (például moziban, színházban, plakátokon, reklámokban).

A kompromisszum lehetségesnek tűnik.

10. pont

A kulturális autonómia fogalmának eltörlése. Kérjük, hogy a kulturális autonómia fogalma kerüljön be a jogrendszerbe. Kérjük, biztosítsa a nemzeti szimbólumok szabad használatának jogát és a nemzeti ünnepek szabad megünneplésének jogát.

Magyarország lemondott az autonómia követeléséről, és most már reálisabbnak tűnik a kompromisszum, de komoly akadályt jelent a magyar állami szimbólumok szabad használata a helyi hatóságok munkájában.

11. pont

A magyar nyelv politikai életben való használatának korlátozása, a közéletben kötelező államnyelvtudás bevezetése és az önálló politikai képviselet lehetőségének megszüntetése. Kérjük, hogy biztosítsák a szabad nyelvhasználatot a parlamenti és helyi választások és népszavazások során, a nemzeti kisebbségi nyelv közéletben való használatára vonatkozó feltételek eltörlését, valamint a parlamenti képviselethez való jogot.

Ez az egyik legfontosabb problémás pont. Magyarország még a saját koncepcióján is túllépett azzal, hogy csak a 2014 után bevezetett változások visszafordítását követeli. Valójában a választási rendszer reformjáról van szó, hogy biztosítsa a magyar kisebbség képviseletét a Verhovna Radában. Az elképzelés teljes abszurditása miatt azonban Budapest máris elkezdte jelezni, hogy kész lemondani róla (bár a követelést nem vonta vissza teljesen).

Ennek a pontnak azonban számos más, egymásnak ellentmondó eleme is van, többek között az ukrán nyelvtudás követelményének eltörlése minden választott tisztségviselő számára; a tanácsüléseken való magyar beszéd engedélyezése stb. Kompromisszumos megoldás még nem született.

[*A nyitókép Orbán és Zelenszkij mai, az uniós csúcs kezdetekor történt találkozásáról készült. Hogy miről ejtettek szót, arról nem adtak ki még információkat.]

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés