ACNEWS

Uniós biztos: A nőgyűlöletnek és nők elleni uszításnak az uniós bűncselekmények kategóriájába kell tartozniuk

Az Európai Bizottság a közeljövőben bemutatandó jogszabályjavaslata azt szorgalmazza, hogy a nőgyűlölet, a nők elleni uszítás, illetve a nők ellen elkövetett online erőszak Európa-szerte bűncselekménynek minősüljön - jelentette Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos hétfőn az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének a kapcsolati erőszak nőkre és gyermekekre gyakorolt hatásáról szóló jelentéssel kapcsolatos vitában.

Hirdetés
Ad image

Az Európai Bizottság a közeljövőben bemutatandó jogszabályjavaslata azt szorgalmazza, hogy a nőgyűlölet, a nők elleni uszítás, illetve a nők ellen elkövetett online erőszak Európa-szerte bűncselekménynek minősüljön – jelentette Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos hétfőn az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének a kapcsolati erőszak nőkre és gyermekekre gyakorolt hatásáról szóló jelentéssel kapcsolatos vitában.

Dalli hangsúlyozta: az új jogszabálytervezet célja az Isztambuli Egyezmény megvalósítása, a kapcsolati erőszak felszámolása. Az EU feladata, hogy minden áldozatnak, különösképpen a nőknek és a gyermekeknek segítséget nyújtson – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a felügyeleti jog több esetben problémákat vet fel, amennyiben azt az erőszakos szülő kapja, így annak tragikus következményei lehetnek a gyermekre nézve.

Mint mondta, az európai uniós családjog átdolgozott változata, amely augusztus elején lépett hatályba, felülvizsgálja a határokon átnyúló felügyeleti kérdéseket, továbbá azt célozza, hogy az illetékes családjogi hatóságok szorosabban működjenek együtt, a kapcsolati erőszak felszámolás a érdekében.

A plenáris vita során Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: „elszomorító, hogy az Európai Parlament a családon belüli erőszak súlyos problémáját használja fel ideológai céljainak elérésére és lopakodó hatáskörbővítésre”.

„A magyar kormány tíz éve folyamatosan fejleszti a kapcsolati erőszak megelőzési és áldozatsegítési rendszerét. Az Isztambuli Egyezmény számos esetben gyengébb szabályokat határoz meg, mint a Magyarországon már meglévő jogi eszközök. Csak a határozott és következetes nemzeti szintű fellépés segíthet a partnerkapcsolati erőszak elleni küzdelemben” – húzta alá Schaller-Baross Ernő.

Hozzátette: a családon belüli erőszak elleni fellépés célja támogatandó, ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja tartózkodó szavazatával elzárkózik attól, hogy egy olyan jelentést támogasson, amely egy ilyen komoly témát csak ürügyként használ fel.

Járóka Lívia a Fidesz sajtóközleményében kiemelte: „a jelentés nyelvezetében nem tekinthető tisztán joginak, valós üzenetek helyett ideológiai tartalommal bír.”

Az Európai Parlament baloldali többsége ismételten kiforgat egy mindenki számára fontos ügyet: kinyilatkoztatásra szorgalmaz és politikai eszközként tekint a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszakkal szemben vívott harcra, valós cselekvési tervek és a helyi jógyakorlatok befogadása helyett – húzta alá.

Hozzátette: bebizonyosodott, hogy az Isztambuli Egyezmény nemhogy kimagasló eredményeket és áttörést nem hozott, de bizonyos esetben csak nehezítette a gyors segítségnyújtás lehetőségét. Így nem az a kérdés, hogy ratifikálunk-e egy ideológiailag elfogult egyezményt, hanem hogy képesek vagyunk-e eredményesen küzdeni az erőszak ellen – emelte ki.

„Nemzeti hatásköreink sérelme nem megengedhető, főleg nem a családjog területén. Magyarország számára kiemelt fontosságú a családvédelem és így az erőszak elleni hathatós fellépés is. E területből nem engedünk és nem is engedhetünk” – fogalmazott Járóka Lívia.

Az Európai Parlament plenáris ülése kedden szavaz a jelentésről. (MTI)

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!