Ukrajna és legközelebbi európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” békemegállapodás érdekében, amely véget vethetne az Oroszországgal zajló háborúnak – írta a BBC.
Öt feltételt szabtak a béketárgyalásokhoz
Ukrajna és legfontosabb európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt alapelvet fogalmaztak meg egy igazságos és tartós békemegállapodás érdekében. A londoni egyeztetés után kiadott közös nyilatkozatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár megerősítették, hogy továbbra is határozottan támogatják Ukrajnát.
A vezetők szerint a békefolyamat egyik legfontosabb feltétele a harcok beszüntetése, valamint a tárgyalások megkezdése a jelenlegi fronthelyzet figyelembevételével. Emellett Ukrajnának olyan biztonsági garanciákra van szüksége, amelyek hosszú távon is képesek megakadályozni egy újabb támadást. Kiemelték azt is, hogy az Egyesült Államok részvétele továbbra is elengedhetetlen a rendezéshez.
Miközben a diplomáciai erőfeszítések folytatódnak, a harcok nem csillapodnak. Oroszország továbbra is rakétákkal és drónokkal támad ukrán célpontokat, miközben Kijev egyre nagyobb hatótávolságú eszközökkel képes csapást mérni orosz területekre. A hétvégén ukrán drónok Szentpétervárt vették célba, amit az orosz hatóságok példátlan támadásként jellemeztek.
A londoni találkozó előtt Zelenszkij nyílt levélben közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal a háború lezárása érdekében. Az orosz elnök azonban ismét elutasította a felhívást, és jelezte: csak akkor hajlandó befejezni a konfliktust, ha Oroszország eléri kitűzött céljait.
Zelenszkij: Putyin veszélyezteti a nukleáris biztonságot
A nyugati vezetők támogatásukról biztosították Zelenszkij kezdeményezését, és egy közvetlen ukrán–orosz párbeszédet sürgettek amerikai és európai részvétellel. Egyúttal hangsúlyozták, hogy Ukrajnának joga van saját biztonságpolitikájáról és nemzetközi szövetségeiről önállóan dönteni, utalva arra az orosz követelésre, hogy Kijev mondjon le NATO-tagsági törekvéseiről.
Közben újabb aggodalmat keltett egy dróntámadás a csernobili atomerőmű közelében. Az ukrán hatóságok szerint egy pilóta nélküli eszköz becsapódott a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolására szolgáló létesítmény közelében. Sérültek nem voltak, a tüzet eloltották, a sugárzási szint nem emelkedett meg. Az Enerhoatom közlése szerint az épület részben megrongálódott.
Zelenszkij azzal vádolta Oroszországot, hogy tudatosan veszélyezteti a nukleáris biztonságot. Az ukrán elnök szerint a támadás egy rendkívül fontos kritikus infrastruktúrát ért. A csernobili helyszín különösen érzékeny, hiszen itt történt 1986-ban a történelem legsúlyosabb, nem katonai eredetű nukleáris katasztrófája, amely egész Európára kiható következményekkel járt.
