Szeptember 1-jétől újabb jelentős változás lép életbe a hazai vállalkozások életében: mintegy 270 ezer cégnek kell adatot szolgáltatnia az eddig jórészt papíron maradó nyugtákról. Az új rendszer egyelőre türelmi idővel indul, januártól azonban már pénzügyi következménye is lehet annak, ha valaki nem teljesíti az előírásokat.
A változás elsőre egyszerű adminisztrációs feladatnak tűnhet, valójában azonban egy több mint egy évtizede tartó folyamat újabb állomása. A NAV egyre részletesebb képet kap a vállalkozások működéséről és tényleges forgalmáról.
Szeptembertől már nemcsak a számlák, hanem a kézzel vagy számítógéppel kiállított nyugták adatai is bekerülnek az adóhatóság látóterébe. Az érintett vállalkozásoknak azonban nem kell minden egyes nyugtát külön feltölteniük: a NAV előírásai szerint napi összesítésben, adómérték szerinti bontásban kell adatot szolgáltatniuk, legfeljebb három naptári napon belül.
Nem minden nyugtára vonatkozik az új szabály
A változás megértéséhez fontos különbséget tenni a különböző nyugtatípusok között.
A hagyományos kézi nyugtát továbbra is papíralapú nyugtatömbből állítják ki. A számítógéppel előállított nyugtát már program készíti, de azt szintén papíron adják át. Ettől eltérő a gépi nyugta, amelyet online pénztárgép állít ki, és amelynek adatai automatikusan eljutnak a NAV-hoz.
Az e-nyugta pedig már teljesen elektronikus bizonylat, amelyet e-pénztárgéppel lehet kiállítani.
A fogalmak körül korábban nem volt teljesen egyértelmű a helyzet, hiszen a számítógéppel előállított nyugtát sokan e-nyugtának nevezték. Az új e-pénztárgépes rendszer megjelenésével azonban az e-nyugta már kifejezetten az elektronikus bizonylatot jelenti.
A szeptember 1-jétől bevezetett adatszolgáltatás elsősorban azokat érinti, akik továbbra is kézi nyugtatömböt, illetve számítógépes vagy nyugtázó programot használnak.
Az online pénztárgépet használóknak nincs külön teendőjük, és azoknak sem kell külön adatot szolgáltatniuk, akik e-pénztárgépre váltanak, mivel ezeknél a rendszereknél az adatok továbbítása automatikusan megtörténik.
A papírnyugtázóknak kell odafigyelniük
A legnagyobb változás tehát azoknál a vállalkozásoknál jelentkezik, amelyek eddig a legegyszerűbb nyugtázási megoldásokat használták.
A NAV szabályai szerint az adatokat napi összesítésben kell továbbítani. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozóknak nem kell egyenként rögzíteniük minden nyugtát, az adatokat azonban adómérték szerinti bontásban kell összesíteniük.
A NAV közben a digitális nyugtaadás felé is terelné a vállalkozásokat. Az adóhatóság szerint érdemes kipróbálni az erre szolgáló alkalmazást, amely okostelefonon is használható, így külön pénztárgépre nincs szükség. Ebben az esetben az adatszolgáltatás is automatikusan megtörténik.
Aki továbbra is papírnyugtát használna, annak a Pénztárgép Portálon lesz lehetősége az adatok kézi rögzítésére. A NAV ehhez oktatóvideót és részletes tájékoztatót is készített. A nagyobb forgalmú vállalkozások gépi kapcsolaton keresztül is teljesíthetik az adatszolgáltatást.
Januártól már nem csak figyelmeztetésről lehet szó
Az új rendszer szeptemberben még nem jár azonnali szankciókkal. Az év végéig tartó türelmi idő azonban nem jelenti azt, hogy az új kötelezettséget figyelmen kívül lehet hagyni.
Januártól ugyanis véget ér a türelmi időszak, és a mulasztásnak már pénzügyi következménye is lehet. Éppen ezért azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kézi vagy számítógépes nyugtázást használnak, érdemes már most felkészülniük az új rendszerre. A változás mögött ugyanakkor jóval nagyobb cél húzódik meg, mint a nyugták digitalizálása.
Egyre kevesebb marad láthatatlan a NAV előtt
A mostani intézkedés egy több mint tíz éve tartó folyamat következő lépése. Minél több információ érkezik közvetlenül a NAV-hoz a vállalkozások tényleges forgalmáról, annál könnyebben lehet ezeket összevetni az adóbevallásokkal és az adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatokkal.
Ennek különösen az áfa ellenőrzésében van jelentősége. Ha az adóhatóság pontosabb képet kap a tényleges forgalomról, könnyebben kiszűrhetők az eltitkolt bevételek és az áfacsalások.
A folyamat 2014-ben az online pénztárgépek bevezetésével gyorsult fel. Ezt követően az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKÁER, majd az e-útdíj is újabb gazdasági adatokat juttatott az államhoz.
Lépésről lépésre épült ki tehát egy olyan rendszer, amelyben egyre kevesebb gazdasági tranzakció marad kizárólag a vállalkozások saját nyilvántartásaiban.
Már az áfabevételeken is látszik a fehéredés
A gazdaság fehéredésének pénzügyi hatása is jelentős. A G7 korábbi számítása szerint 2018-ra mintegy 500 milliárd forinttal növelte az áfabevételeket a gazdaság fehéredése ahhoz képest, mintha a 2010-ben mért, 22 százalékos áfarés változatlan maradt volna. Az áfarés azt mutatja meg, mekkora különbség van az elméletileg beszedhető és a ténylegesen befolyó áfa között.
Magyarországon ez az arány a 2010-es évek elején még 20 százalék felett volt, a 2020-as évekre azonban egy számjegyűre csökkent. Ennek köszönhetően Magyarország az áfabeszedés hatékonyságában az Európai Unió élmezőnyébe került.
A szeptember 1-jén életbe lépő nyugtaadat-szolgáltatás így nem elszigetelt újítás, hanem ugyanennek a folyamatnak a következő lépcsője. A NAV ezentúl a gazdaság egy újabb, korábban kevésbé látható szeletéről kaphat rendszeres és összehasonlítható adatokat.
