A koronavírus elején emberek milliói voltak kénytelenek otthonukba zárva élni hosszú hónapokon keresztül világszerte. Ez egy olyan civilizációs szintű változás volt, amelynek szinte azonnal kimutatható hatásai lettek. Ilyen volt például, hogy drasztikusan csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Azonban az Index beszámolója szerint történt egy másik, lassabban kibontakozó változás is. Az indiai Királyi Csillagászati Társaság beszámolója szerint a járvány ugyanis a Földön kívül is kifejtette a hatását. A Földet napközben, vagyis a napos oldalán bombázzák a Nap sugarai, ezek egy részét elnyeli, a többségét visszaveri a légkör. A Holdon annyiban különbözik a helyzet, hogy nincs légkör, a Nap sugarai teljes erőből bombázzák a felszínét – kivéve az árnyékos vagy éjszakai részt. A Holdon így az éjszakák során a felszín hőmérséklete leginkább a Földről érkező sugárzástól függ.
A szakemberek a NASA adatbázisát vizsgálva, amely a Hold felszínén készített hőmérsékleti méréseket gyűjti, furcsa dologra lettek figyelmesek. A 2017–2023 közötti hőmérsékletek adatsorát vizsgálva különös anomáliára bukkantak: 2020 áprilisában és májusában egyértelmű lehűlést mutattak a műszerek. A különbség 8-10 kelvin, azaz -265 és -263 fok közötti volt. Mivel a jelenség a korábbi napfolttevékenység hatásaival nem mutatott összefüggést, szerintük a magyarázat a Földről érkező sugárzásban keresendő, vagyis abban, hogy a járvány miatti lezárások komolyan átrendezték a bolygó energiaháztartását.
A fentiek oka pedig a légszennyezettség csökkenéséhez vezethető vissza. A közlekedésből származó káros anyagok csökkenésével kevesebb energia nyelődött el a légkörben, így kevesebb is távozott a Hold felé. Már régóta ismert, hogy összefüggés van a Földről érkező sugárzás és a Hold éjszakai oldalának hőmérséklete között. A felfedezés lényegében alátámasztja ezt, és igazolja, hogy a több százezer kilométeres távolság ellenére a jövőben a Hold fontos információforrás lehet a klímaváltozást illetően.
