A Bank of England gyakorlatilag semmiféle előzetes információt nem kapott arról, hogy az előző brit kormány milyen intézkedéseket tervez a szeptemberben előterjesztett, szinte azonnal példátlanul súlyos piaci felfordulást okozó „miniköltségvetésben” – mondta kedden a brit jegybank kormányzója.
Andrew Bailey hozzátette: a piaci helyzet azóta sem normalizálódott teljesen.
Bailey a londoni parlament felső kamarája, a Lordok Háza gazdasági bizottságának késő estébe nyúló meghallgatásán kijelentette: „normál körülmények között vannak kommunikációs csatornák” a kormány és a jegybank között, „most azonban nem voltak”, nem volt egyértelmű, hogy mi lesz az előterjesztésben.
Hozzátette: a probléma részét képezte az is, hogy a költségvetési intézkedési tervezethez a kormány nem kérte a számára ilyen beterjesztésekhez egyébként rendszeresen hivatalos előrejelzéseket készítő, a felelős költségvetési politika felett is őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) háttérszámításait és prognózisait.
Bailey szerint az OBR kihagyásával a jegybank számára is elveszett jelentős mennyiségű olyan tartalmi elem, amely szükséges lett volna a költségvetési előterjesztés pénzügypolitikai vonatkozásainak felméréséhez és a Bank of England saját prognózisainak elkészítéséhez.
A jegybanknak arról sem volt előzetes tudomása, hogy a kormány a személyi jövedelemadó felső, 45 százalékos kulcsának eltörlésére készült – mondta a kormánnyal szemben szinte példátlanul kritikus felsőházi beszámolójában a Bank of England kormányzója.
A hatalmas ívű adócsökkentési programot tartalmazó „miniköltségvetés” szeptember végi bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, a három globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
A szinte példátlanul heves negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.
A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be azzal az indokkal, hogy a piacok „rendellenes működésének” folytatódása érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
Az ügybe belebukott Liz Truss előző brit miniszterelnök is. Truss október végén bejelentette lemondását, miután a fedezetlen adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult.
Truss – akit a néhai brit uralkodó, II. Erzsébet királynő szeptember 6-án, halála előtt mindössze két nappal nevezett ki miniszterelnökké – alig 45 napig állt a Konzervatív Párt és a brit kormány élén, így a brit politikatörténetben ő töltötte a legrövidebb időt a miniszterelnöki poszton.
A Rishi Sunak vezette új kormány a minap átfogó költségvetési konszolidációs programot terjesztett elő, amely a Truss-kabinet gyakorlatilag összes adópolitikai intézkedését visszavonta.
Kedd esti felsőházi meghallgatásán a Bank of England kormányzója elmondta: jóllehet a brit állampapírok hozama az elmúlt hetekben kialakult piaci stressz óta valamelyest csökkent, azonban „még e pillanatban sem” jelenthető ki, hogy a piacon visszaállt a normális helyzet. (MTI)
