Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban kapnak szárnyra a hírek, melyek szerint állatról emberre is terjedhet a madárinfluenza egyik altípusa. Bár egyelőre elenyészők az emberi esetek, a szakemberek aggodalma nem alaptalan. A vírus ugyanis gyorsan átalakulhat olyan mértékben, hogy emberek között is elterjedhessen. Mindez pedig rendkívül súlyos következményekkel járhat – írja a Live Science.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2003 óta valamivel több mint 900 H5N1 okozta fertőzéses esetet regisztráltak világszerte, amelynek közel fele halállal végződött. Ez körülbelül húszszor magasabb halálozási arány, mint ami a pusztító, 1918-as spanyolnátha következtében történt. Bár az esetek eddig főként olyan személyek körében fordultak elő, akik szoros kapcsolatban álltak a fertőzött állatokkal, a tudósok szerint a vírus evolúciója olyan szakaszba ért, amely lehetőséget teremthet az emberről emberre való fertőződésre.
Az ún. spillover folyamat során a vírusnak számos genetikai mutáción kell keresztülmennie, hogy az állati gazdatestről emberre is elterjedjen. Ez a folyamat bonyolult és nagyban függ a szerencsétől. A kórokozónak ugyanis pontosan illeszkednie kell az emberi sejtekkel, hogy közéjük behatolhassanak és szaporodóképesek legyenek. A H5N1 pedig jelenleg egy úgynevezett köztes állapotban van: ritkán, elszigetelten ugyan képes embereket is megfertőzni, de még nem alkalmas a tartós, emberi közösségeken belüli terjedésre.
A szakértők ezt a jelenséget „víruszajnak” nevezik. Olyan ritka, elszórt esetek ezek, mint a rádiójelek gyenge, alig érthető recsegése – mégis baljós következményekre figyelmeztetnek.
A szakemberek szerint a vírus megfékezésben a kulcs az állatokkal kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatok átalakítása lehet. A legtöbb madárinfluenza-kitörés ugyanis a nagyüzemi baromfitartással és az élőállat-szállítással kapcsolatos. Ezek korlátozásával csökkenthető lenne a vírus evolúciós potenciálja.
Emellett az egyéni szintű védekezés is fontos. Az influenzavírus elleni általános védőoltásokkal nem csupán a szezonális influenza ellen védekezhetünk, hanem csökkentjük annak esélyét is, hogy a humán influenzavírus és a madárinfluenza variánsai új, veszélyes hibridet alkossanak.
Végül, a járvány megelőzéséhez elengedhetetlen a globális együttműködés a higiénés viszonyok javítása és a megfelelő táplálkozás biztosítása érdekében, különösen az elszegényedő térségekben. A történelmi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a jobb életkörülmények jelentősen csökkenthetik a járványok súlyosságát és terjedését.
