Az Európai Parlament most olyan döntést hozott, ami egyszerre szól a magánélet védelméről és a gyermekvédelemről – és egyik oldal sem boldog igazán.
Lejár a szabály – és nincs B terv
Az Európai Parlament nem szavazta meg annak az ideiglenes szabálynak a meghosszabbítását, amely lehetővé tette, hogy az online szolgáltatók önkéntesen szkenneljék a felhasználók üzeneteit, és kiszűrjék a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat. Ez a gyakorlat április 3-án megszűnik, és onnantól:
- a szolgáltatóknak nem lesz jogalapjuk a szűrésre,
- sőt, illegálissá válhat az üzenetek ilyen jellegű ellenőrzése.
A szavazás nem volt szoros:
- 228 képviselő támogatta,
- 311 ellenezte,
- 92 tartózkodott.
Magyar részről a Fidesz–KDNP támogatta a javaslatot, Borvendég Zsuzsanna tartózkodott, míg a Tisza Párt és a DK képviselői nem szavaztak.
Egymásra mutogatnak Brüsszelben
A döntés mögött komoly politikai vita áll. Az EP és a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsa hónapokig próbált megegyezni, de nem jutottak dűlőre.
„A rugalmasság hiánya miatt a tagállamok önként elfogadták, hogy az ideiglenes szabályozás áprilisban lejár” – mondta Brigit Sippel német EP képviselő, majd figyelmeztetett: „Ettől kezdve […] az ilyen tartalmak online terjesztésének megakadályozására irányuló önkéntes szkennelés már nem lesz lehetséges.”
A tanács viszont visszavágott: szerintük pont a parlament nem engedett – főleg a titkosított üzenetek szkennelésének kérdésében. A döntés után az Európai Bizottság részéről is jött a kritika. Magnus Brunner csalódottságát fejezte ki, és jelezte, hogy szerinte a döntésnek „számtalan áldozata lehet”.
A tech-óriások is kiakadtak
A legnagyobb platformok – köztük a Meta (Facebook, Instagram, WhatsApp), a TikTok, a Snapchat és a Google – közös közleményben nevezték felelőtlennek, hogy nem született megállapodás. Szerintük így komoly veszélye van annak, hogy nem tudják majd kiszűrni a gyermekek elleni visszaéléseket. A másik oldal viszont pont ezt akarta megakadályozni. A javaslat ellenzői szerint túl nagy hatalmat kaptak volna a cégek:
- belenézhettek volna a privát kommunikációba,
- sérülhetett volna a magánszféra,
- és visszaélések is történhettek volna.
A legélesebb vita a végpontok közötti titkosítás körül ment: az EP nem akarta engedni, hogy ilyen üzeneteket is szkenneljenek.
(via)
