A kormányváltás és a Tisza Párt kétharmados győzelme nem hagyja érintetlenül a kulturális intézményrendszert sem, hiszen a kultúra eddig (is) szimbolikus jelentőségű terepe volt a mindenkori magyar politikának. A kultúrpolitikát nagyban meghatározza majd, hogy ki lesz a területért felelős miniszter, de mivel a Tisza kampányában előkelő helyen vettek részt az előadó-művészet képviselői, az első és leglátványosabb változás a színházi világban várható. Az Index információi szerint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a változásokra készülve rendkívüli társulati ülést hívott össze – írta az Index.
Kulcskérdések előtt a hazai intézményrendszer
A választások után nemcsak politikai, hanem kulturális szinten is komoly átrendeződés körvonalazódik Magyarországon. A kormány- és miniszteri biztosok megbízatása automatikusan megszűnik, így az új kabinetnek kell döntenie arról, kik folytathatják munkájukat, és milyen irányba haladjanak tovább a már elindított projektek.
Kiemelt figyelem övezi L. Simon László és Baán László szerepét, akik több jelentős kulturális beruházásért feleltek. Ilyen például a Liget Budapest projekt részeként tervezett Új Nemzeti Galéria, amely szorosan összefügg a Budai Vár jelenlegi intézményeinek átszervezésével és kiköltöztetésével. A kérdés most az, hogy ezek a beruházások folytatódnak-e, módosulnak, vagy akár teljesen új irányt vesznek.
Szintén bizonytalan a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ jövője, amely több intézményt fog össze, de a tapasztalatok szerint jelenlegi formájában nehezen működtethető. Emellett több múzeum – köztük a Természettudományi, a Műszaki és Közlekedési, valamint a Mezőgazdasági Múzeum – tervezett költöztetése is kérdésessé vált.
A kulturális struktúra egyik legvitatottabb szereplője a Magyar Művészeti Akadémia, amely jelentős állami támogatást és intézményi hátteret kapott az elmúlt években. Sorsa és szerepe szintén újragondolásra kerülhet.
Mindezek mellett a finanszírozási rendszer átalakítása is napirenden van. A kulturális szereplők régóta kritizálják az átláthatatlan támogatási rendszert, így sokan remélik, hogy az új struktúra – különösen a Nemzeti Kulturális Alap esetleges reformjával – igazságosabb és kiszámíthatóbb működést hoz.
A következő hónapok tehát kulcsfontosságúak lehetnek: nemcsak intézmények, hanem egy egész kulturális elit helyzete és szerepe is új alapokra kerülhet Magyarországon.
