Az Országgyűlés megszavazta, hogy Magyarország továbbra is tagja marad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, miután visszavonta a kilépési folyamatot. A döntés szerint az ország aktív résztvevője marad a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszernek.
A kivételes eljárásban elfogadott törvényjavaslatot a Tisza Párt képviselői támogatták. A Fidesz–KDNP frakció nemmel szavazott, a Mi Hazánk Mozgalom pedig tartózkodott. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A kabinet korábban már jelezte, hogy visszafordítja az előző kormány által elindított kilépési szándékot. A most elfogadott törvény ezt parlamenti szinten is megerősítette.
A javaslatot Magyar Péter miniszterelnök nyújtotta be a kormány nevében. Az indoklás szerint a lépés célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme, amelyhez elengedhetetlen a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása egy nemzetközi bírósági fórum előtt.
A döntés értelmében Magyarország továbbra is részes fele marad a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának.
A közéleti részben a kormány egy sor új intézkedést is ismertetett. Döntöttek arról, hogy nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzések adatait, valamint egy új, erősebb betegjogi rendszer kidolgozását is elrendelték. Az oktatás területén a politikai befolyás csökkentését tűzték ki célul, és több vezetői döntés felülvizsgálatát is elindítják.
A gazdasági és közigazgatási területen a magántőkealapok működésének átvizsgálása, valamint a 2021 utáni állami beruházások engedélyezési folyamatainak felülvizsgálata is napirendre került. Emellett vizsgálják az agrárkamara működését, valamint a rendőrségi feladatkörök átszervezését is.
A kormány külön munkacsoportot hozott létre az azbesztszennyezés kezelésére, és hangsúlyozta, hogy a problémák megoldása kizárólag szakértői kontroll mellett történhet. A szóvivők szerint Magyarország továbbra is figyelemmel kíséri az osztrák vizsgálatokat is az ügyben.
Szó esett egy esetleges magyar–ukrán vezetői találkozóról is, amely azonban csak akkor valósulhat meg, ha az ukrán fél teljesíti a kisebbségi jogokkal kapcsolatos feltételeket.
A kormányinfón a Klebelsberg Központ jövőjéről is kérdések hangzottak el, de a szóvivők szerint nincs tervben a megszüntetése vagy az intézményrendszer radikális átalakítása.
A Pride rendezvénnyel kapcsolatban a kormány részéről elhangzott, hogy a részvétel magánügy, a szóvivők pedig nem kívántak egységes álláspontot képviselni.
Az egészségügyi adatok nyilvánosságra hozatalát a kormány az átláthatóság és a rendszer megtisztulásának eszközeként értékeli, miközben hangsúlyozzák: nem cél az intézmények szankcionálása, inkább a működés javítása.
Az oktatási rendszer átalakítását célzó vizsgálatok eredményei már a következő tanév kezdetére is hatással lehetnek.
