Hónapokkal az Újpest-Ferencváros rangadón történt incidens után ismét Gróf Dávid került a figyelem középpontjába. A nyár elején leköszönt fradi-kapus a mérkőzés hajrájában fellökött egy újpesti labdaszedő fiút, amiért később csapata és az MLSZ is megbüntette.
Az ügy azóta rendőrségi szakaszba jutott, a kapust nemrég gyanúsítottként hallgatták ki. A történtek azonban nemcsak sportszakmai következményekkel jártak: komoly indulatokat váltottak ki a szurkolók között is.
Gróf Dávid most az AcNewsnak beszélt arról, hogyan élte meg az incidenst, az azt követő támadásokat, mit bán a történtekből, és hogyan hatott mindez rá, illetve családjára.
2025 októbere óta elég kemény időszakon lehetsz túl. Nemrég már gyanúsítottként is kihallgattak az ügyben. Hogy vagy most, hogyan élted meg az elmúlt hónapokat?
– Igazából azt vettem észre, hogy az elmúlt hónapokban újra előkerült ez az egész. Én akkor próbáltam lezárni, többször is bocsánatot kértem. Aki ismer, tudja, hogy milyen vagyok a gyerekekkel. Szerintem rajtam kívül nem sok játékos jár el annyi gyerekrendezvényre, és tölt annyi időt gyerekekkel. Én magam is apa vagyok, a kislányom a szemem fénye.
Nem szeretném túlmagyarázni ezt a történetet. Akkor is elmondtam, hogy a meccs hevében történt. Meg lehet nézni a videót, hogy mi történt: nekem az volt a célom, hogy minél előbb játékba kerüljön a labda. Sajnos megtörtént ez az eset, és azóta is bánom. Nem akartam senkit bántani, ezt akkor is elmondtam. Nem akartam semmilyen rossz érzést kelteni az emberekben.
Akkor megkaptam a büntetésemet, az MLSZ kiszabta, befizettem, az eltiltásomat letöltöttem. Abban reménykedtem, hogy ezzel vége is lesz az egésznek, de néhány hónappal ezelőtt újra előkerült az ügy.
Akkor azt mondtad, személyesen is bocsánatot szeretnél kérni a fiútól. Sikerült végül beszélnetek vagy találkoznotok?
– Kiderült, hogy az U15-ös csapatának az edzője Újpesten korábban a csapattársam volt, sőt, ha jól emlékszem, az utánpótlás-válogatottban még szobatársak is voltunk. Így hamar kiderült, hogy van egy kapcsolódási pont, amin keresztül el tudom érni őket.
Már másnap reggel felvettem vele a kapcsolatot, és többször is beszéltünk. Aztán egy idő után úgy tűnt, hogy mindig közbejött valami, ami miatt nem jött össze a találkozó. Gondolom, rajtuk is lehetett valamiféle nyomás, hogy az ő szempontjukból esetleg nem nézett volna ki jól, ha találkoznak velem.
Én kifejezetten úgy próbáltam ezt megoldani, hogy semmilyen nyilvánosság ne legyen körülötte. Tényleg csak az érdekelt, hogy se a fiúban, se a családjában ne maradjon rossz érzés. Az első kommunikációk alapján egyébként úgy tudtam, hogy nem haragszanak.
Egy idő után nekem is be kellett látnom, hogy ezt nem lehet senkire ráerőltetni. Ha végül ők gondolták úgy, hogy ez a találkozó nem lenne jó, azt is megértem. Én már másnap azon gondolkodtam, hogyan tudnék eljutni hozzájuk. Sajnálom, hogy végül nem jött össze, de remélem, hogy tényleg nem haragszanak. Én próbáltam mindent megtenni és természetesen a továbbra is nyitott vagyok a találkozóra.
Az esetet az Újpest részéről is nagyon erős kommunikáció követte. Mit gondolsz, ebben mennyire játszhatott szerepet a két klub közötti rivalizálás?
– Nyilván van egy rivalizálás a két klub között. Biztos vagyok benne, hogy ilyen helyzetekben a két klub nem feltétlenül próbálja egymást segíteni, sőt, inkább megpróbálják meglovagolni ezeket a dolgokat. Úgy gondolom, hogy ez valamilyen szinten része a futballnak és a sportnak.
Én ezzel őszintén szólva nem nagyon foglalkoztam. Inkább arra próbáltam koncentrálni, hogy az érintettekben esetlegesen kialakult rossz érzéseket valahogy feloldjam.
Amellett, hogy ismert sportoló vagy, férj és édesapa is. Hogyan élte meg a családod ezt az időszakot?
– Én már sok mindenen keresztülmentem az életemben, úgyhogy az, hogy kívülről milyen támadások értek, vagy miket kaptam, engem talán kevésbé viselt meg. A családomat inkább.
Gondolom, senkinek nem jó, ha a szeretteiről rosszat írnak vagy mondanak. Nekik egy picit nehezebb volt. Volt pár napunk otthon, ami nem volt egyszerű. Nem esik jól senkinek ez a fajta közutálat vagy közgyűlölet – nem is tudom, hogyan fogalmazzak – de úgy gondolom, hogy végül ez is csak erősebbé tett minket.
Korábban többször beszéltél arról, hogy a feleséged komoly támasz számodra. Voltak más családtagok, barátok is, akik igazán mögéd álltak, amikor kirobbant az ügy?
– Persze, nagyon sokan. Akik ismernek, igazából nem is gondolták, hogy ebből bármi komolyabb lehet.
Sokan, főleg a barátaim, mutattak olyan eseteket, amikor ennél sokkal rosszabb és durvább dolgok történtek akár futballpályák mellett, akár más sportágakban. Tehát maga az eset nem példa nélküli. Ami viszont egyedülálló számomra, hogy az én esetemből végül ilyen komoly ügy lett.
Ennyi idő elteltével mi az, amit a legfontosabbnak tartasz még elmondani erről az egész történetről?
– Úgy gondolom, hogy erről már nagyon sokat beszéltem, és nagyon sokszor előkerült. A lényeg számomra az, hogy sajnálom, hogy így alakult ez az egész, és még egyszer szeretném elmondani, hogy semmilyen rossz szándék nem volt bennem.
Néha az életben történnek olyan dolgok, amelyeket az ember nem tervez, egyszerűen csak megtörténik valami rossz. Próbálok természetesen én is tanulni belőle. A saját felelősségemet vállalom, és biztos vagyok benne, hogy ilyen az életben még egyszer nem fordul elő.
Sajnos ez most így alakult, ráadásul pont egy ilyen derbin. Szinte nehéz lett volna máshogy megírni ezt a történetet.
Mi a helyzet most a pályafutásoddal? Maradtál a Ferencvárosnál, vagy jelenleg szabadon igazolható vagy?
– Június 30-án lejárt a szerződésem, utána távoztam. Jelenleg jó pár klubbal kapcsolatban vagyok, és főleg az elmúlt hetekben eléggé felgyorsultak az események. Úgyhogy szerintem hamarosan már azzal kapcsolatban is tudok konkrétummal szolgálni, hogy hol folytatom.
