2023 január 1-jén vezették be Magyarországon a kiegészítő pótmagánvád intézményét. Ennek célja, hogy bizonyos, a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményeknél akkor is legyen lehetőség a bírósági kontrollra, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja a feljelentést, illetve megszünteti a nyomozást.
Az eljárás keretében a törvényben meghatározott személyek és szervezetek felülbírálati indítvánnyal fordulhatnak a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírájához. A jogintézmény többek között kiemelt korrupciós bűncselekmények, hivatali visszaélés, egyes vagyon elleni és költségvetést károsító bűncselekmények, valamint bizonyos közbeszerzési versenykorlátozó megállapodások esetében alkalmazható.
A vádmonopóliumot egészíti ki
A kiegészítő pótmagánvád az ügyészség közvádlói szerepe mellett működő korrekciós eszköz. Az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint az ilyen eljárások célja, hogy megfelelő garanciák mellett lehetőség legyen az ügyészségi vagy nyomozó hatósági döntések bírósági korrekciójára.
A rendszer egyik sajátossága, hogy ha a bíróság helyt ad a felülbírálati indítványnak, a nyomozást el kell rendelni vagy folytatni kell. A kiegészítő pótmagánvád lehetősége egy későbbi szakaszban, újabb megszüntetés esetén merülhet fel.
A jogintézmény gyakorlati eredményessége ugyanakkor eddig korlátozott volt. A cikkben idézett, a K-Monitor közérdekű adatigénylésére kapott adatok szerint 2023-ban 36 ügyben 38, 2024-ben 80 ügyben 81, 2025-ben pedig 82 felülbírálati indítvány érkezett a Budai Központi Kerületi Bírósághoz.
A bíróság 2023-ban öt, 2024-ben négy, 2025-ben pedig hat esetben helyezte hatályon kívül a megtámadott határozatot. A rendelkezésre álló adatok szerint ezekből egyik évben sem lett kiegészítő pótmagánvádas vádemelés.
Egy hónap helyett két hónap
A szabályozás 2026. augusztus 26-tól változott. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint hosszabb idő áll rendelkezésre a felülbírálati indítvány benyújtására a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetében – írja az Index.
A módosítás előtt a külső szereplőknek egy hónapjuk volt arra, hogy az ügyészség anonimizált határozatát megismerjék, átnézzék az ügyet, szükség esetén ügyvédet keressenek, majd elkészítsék és benyújtsák a megfelelő jogi beadványt. Az új szabály ezt az időt két hónapra növelte.
A változás így nem magát a kiegészítő pótmagánvád intézményét alakítja át, hanem a felülbírálati indítvány benyújtására rendelkezésre álló időt hosszabbítja meg.
A határidő ugyanakkor jogvesztő: aki elmulasztja a két hónapos határidőt, annak beadványát a bíróság nem tudja érdemben elbírálni.
A jogintézmény jövőbeli gyakorlati jelentőségét így részben az is meghatározhatja, hogy a hosszabb határidő mellett hány esetben jutnak el az ügyek a nyomozás folytatásáig, illetve végső soron a kiegészítő pótmagánvádas eljárásig.
