Komoly patthelyzet alakult ki az Európai Unióban az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása körül. Diplomáciai források szerint csaknem 3000, Vlagyimir Putyin rendszeréhez köthető személy és szervezet elleni korlátozás járhat le kedd éjfélkor, ha a tagállamok nem jutnak egyhangú megállapodásra. A vita középpontjában Aliser Uszmanov orosz–üzbég üzletember és Mihail Fridman orosz–izraeli milliárdos áll. Mindketten 2022 óta szerepelnek az EU szankciós listáján.
Diplomaták szerint Franciaország azt kérte, hogy Uszmanovot vegyék le a listáról, amit Párizs sürgős nemzetbiztonsági érdekekkel indokolt. A háttérben egy lehetséges fogolycsere állhat, amely egy Azerbajdzsánban kémkedés miatt elítélt francia állampolgárt érint. A francia kezdeményezés nyomán Szlovákia és Luxemburg is azt szorgalmazta, hogy Mihail Fridman szankcióit szüntessék meg.
A kialakult helyzet miatt Andris Kulbergs lett miniszterelnök rendkívüli kabinetülést hívott össze. Közösségi oldalán azt írta, hogy a szankciók meghosszabbításához mind a 27 tagállam támogatására szükség van. Kulbergs szerint, ha nem sikerül megállapodásra jutni a határidőig, akkor nem csupán a két oligarcha, hanem az egész szankciós lista jövője kerülhet veszélybe.
A kompromisszumos javaslat szerint Uszmanov és Fridman lekerülne a listáról, cserébe viszont a szankciók megújításának jelenlegi, hathavonta esedékes rendszerét hároméves időszak váltaná fel. Ezt több kelet-európai tagállam számára garanciaként szánták. Lettország azonban elutasította az ajánlatot – számolt be az Euractiv.com.
„A 36 hónapos hosszabbítás helyes lépés lenne, de az ára nem lehet egyszerűen az, hogy ezt a két személyt töröljük a szankciós listáról” – fogalmazott Kulbergs.
A vitába Ukrajna is bekapcsolódott. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a két üzletember szankcióinak feloldását.
„Mi változott? Semmi. A listáról való levétel rossz üzenetet küldene Moszkvának egy olyan időszakban, amikor éppen fokozni kellene a nyomást” – írta az ukrán diplomácia vezetője.
A szankciók lejártának határidejét már a múlt héten egy héttel elhalasztották, hogy több idő maradjon a tárgyalásokra. Az uniós nagykövetek kedden ismét egyeztetnek, hogy még a határidő előtt megpróbálják feloldani a patthelyzetet.
Több diplomata ugyanakkor Franciaországot okolja a válság kialakulásáért. Szerintük Párizs az uniós szankciós rendszert saját külpolitikai céljainak elérésére használja.
Egy névtelenséget kérő uniós diplomata szerint mindez azt az érzetet keltheti, hogy politikai nyomásgyakorlással ki lehet kerülni a szankciós listáról. Más források arra figyelmeztettek, hogy ez veszélyes precedenst teremthet, és alááshatja az EU közös fellépését Oroszországgal szemben.
