Ahogy beköszönt a hideg idő, a mandarin szinte elmaradhatatlan része a téli hónapoknak. Legyen szó mikuláscsomagról, egy gyors nassolnivalóról a kanapén vagy az irodai szünetről, az édes citrusgyümölcs ilyenkor sokak kedvence. Aki azonban különösen alaposan hámozza, lehet, hogy a gyümölcs egy értékes részét is eltávolítja.
Amit sokan zavaró héjmaradványnak gondolnak, annak külön neve is van: albedó. Ez a külső héj és a gyümölcshús között található fehér, szivacsos réteg. A mandaringerezdeken maradó vékony fehér szálak is ehhez tartoznak.
Ez a réteg értékes növényi anyagokat, köztük úgynevezett flavonoidokat tartalmaz. Ezek a másodlagos növényi vegyületek, amelyeket többek között antioxidáns tulajdonságaik miatt vizsgálnak. A C-vitamin sem kizárólag a lédús gyümölcshúsban található meg. Aki tehát megeszi a fehér részeket, annak nem kell attól tartania, hogy valami fogyasztásra alkalmatlan kerül a szervezetébe.
Különösen érdekesek a fehér rétegben található rostok. Ezek a vékonybélben nem emésztődnek meg teljesen, és támogathatják az emésztést. A rostban gazdag élelmiszerek emellett hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hosszabb ideig érezzük magunkat jóllakottnak.
A fehér szálak önmagukban persze nem teszik csodagyümölccsé a mandarint, de jó okot adnak arra, hogy hámozáskor ne távolítsunk el minden apró darabot.
És mi a helyzet az enyhén kesernyés ízzel? Teljesen természetes. Aki nem szereti, továbbra is nyugodtan leszedheti a szálakat. Egészségügyi szempontból azonban erre nincs szükség.
Míg a fehér szálak gond nélkül elfogyaszthatók, a külső mandarinhéjjal érdemes körültekintőbbnek lenni. Aki citrusfélék héját például teához, süteményhez vagy ételek ízesítéséhez szeretné felhasználni, annak a legjobb, ha bio gyümölcsöt választ, vagy olyat, amelynek héja kifejezetten fogyasztásra alkalmas.
A hagyományos termesztésből származó citrusféléket ugyanis növényvédő vagy tartósítószerekkel kezelhették. A kezeletlen gyümölcsöket is alaposan meg kell mosni felhasználás előtt.
