2026. Október 15.   |   Teréz napja

Hirdetés

Trump ledobná Minden Bomba Anyját Iránra

MOAB / Fotó: wikimedia-közkincs
MOAB / Fotó: wikimedia-közkincs
Az amerikai hadsereg olyan támadási terveket dolgozott ki, amelyekben a „Minden Bomba Aanyjaként” ismert MOAB bevetése is szerepel Irán ellen. A mintegy 8,5 tonna robbanóanyagot tartalmazó fegyver pusztító ereje óriási, de kérdéses, hogy alkalmas lenne-e a mélyen a föld alá rejtett nukleáris létesítmények megsemmisítésére.

Hirdetés

A CNN több amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy iráni energetikai és nukleáris létesítmények ellen is készültek tervek a GBU–43/B Massive Ordnance Air Blast bomba alkalmazására. A támadásokat Donald Trump rendelhetné el, a novemberi félidős választások előtt vagy után. A tervek létezése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszületett a döntés a bevetésről.

Az elnök olyan lezárást kereshet, amelyet győzelemként mutathat be az amerikai választóknak. A CNN forrásai szerint azonban a kormányzaton belül is kétségesnek tartják, hogy egy látványos bombázás önmagában elvezethetne a háború végéhez.

A lehetséges célpontok között szerepel a Natanz közelében található Pickaxe Mountain föld alatti létesítménye is. A problémát éppen a mélység és a védelmet biztosító gránitrétegek jelentik: a MOAB elsősorban hatalmas felszíni pusztításra alkalmas.

„Egyáltalán nem mély behatolású robbanófejnek tervezték” – mondta a CNN egyik, a katonai tervezést ismerő forrása. A beszámoló szerint a fegyver akár kilenc várostömbnyi területen okozhat pusztítást, de ettől még nem biztos, hogy eléri a mélyen fekvő célpontokat.

Mit tud a bomba?

JellemzőAdat
Hivatalos megnevezésGBU–43/B MOAB – Massive Ordnance Air Blast
TípusHagyományos, nem nukleáris, GPS/INS-vezérlésű, a felszín felett robbanó bomba
RobbanótöltetKörülbelül 8500 kilogramm H6
RobbanóerőMegközelítőleg 11 tonna TNT-egyenérték
HosszKörülbelül 9,14 méter
ÁtmérőKörülbelül 1,03 méter
Teljes tömegAz amerikai katonai múzeum szerint mintegy 9800 kilogramm
Pusztítási körzetKörülbelül 150 méteres a sugara; ez nem tekinthető minden körülmény között érvényes biztonsági határnak
Darabár170 ezer dollárt körüli

A töltet összetételét, a méreteket és a hozzávetőleges tömeget az amerikai légierő fegyverzeti múzeumának leírása is alátámasztja. A MOAB-ot először 2017. április 13-án, Afganisztánban vetették be harci körülmények között.

Az esetleges iráni alkalmazásnak jelentős pszichológiai hatása is lehetne, miközben lakott területek közelében súlyos civil veszteségek kockázatával járna. A Fehér Ház a konkrét terveket nem kommentálta; közlése szerint Trump minden lehetőséget nyitva tart annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés