A kormány 2027-re 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol, miközben béremeléseket, adókönnyítéseket és jóléti intézkedéseket tervez. A miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában ezek finanszírozásáról is beszélt.
A minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalékra csökkenne, és az ígéret szerint a havi bruttó 680 ezer forint alatt keresők adóterhe is mérséklődne. Megmaradna a 25 év alattiak szja-mentessége, az anyák adómentességét azonban havi bruttó egymillió forintig lehetne érvényesíteni. A kedvezményt nem terjesztenék ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra.
A vagyonadóból évente 200 milliárd forint bevételt várnak. Magyar Péter szerint az új közteher mintegy 15 ezer milliárdost érintene. A várt összeg a 250 milliárd forintos szja-csökkentés négyötödét fedezné, amelyből több mint két és fél millióan részesülnének.
Növelnék az évi 180 milliárd forintot meghaladó árbevételű vállalatok társaságiadó-terhét is. A miniszterelnök szerint ezek a cégek a kedvezmények miatt jelenleg ténylegesen 9 százaléknál kevesebbet fizetnek, az átalakítás után pedig körülbelül 11 százalékos lenne a terhelésük. A pontos új adókulcsot nem ismertette.
Az innovációs járulék 0,2 százalékponttal, 0,5 százalékra emelkedne; a mikro- és kisvállalkozások továbbra is mentesülnének a fizetése alól. Átalakítanák a fejlesztési adókedvezményt is, hogy elsősorban a hazai tudásra építő beruházásokat és a magyar kis- és középvállalkozásokat ösztönözze.
A céges autók adózása szintén változna: a gépjárműadó beszámításának lehetősége csak az első autónál maradna meg, a másodiktól megszűnne. Emellett a nagy teljesítményű cégautók adóját is emelnék. A változtatásoktól mintegy 30 milliárd forint többletbevételt várnak, ami meghaladná az egészségügyi intézmények klimatizálására tervezett 25 milliárd forintos keretet.
A kiskereskedelmi különadónál az adóalap 1 és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos kulcs vonatkozna. Az egymilliárd forintig terjedő rész adómentes maradna, az 50 milliárd forint feletti sávokban pedig nem változna az 1, illetve 4,5 százalékos kulcs.
Emelkednének a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhei, továbbá a bányajáradék is. A természeti erőforrások használatáért és a környezetszennyező tevékenységek után ugyancsak többet kellene fizetni. Az energetikai cégektől további 100 milliárd forintot várnak, de a bejelentésből nem derült ki, ezt milyen adóváltozással szednék be.
A reklámadó jelenlegi nulla százalékos kulcsát 3,75 százalékra emelnék, és a teher a technológiai óriásokra, köztük a Metára és a Google-re is vonatkozna. Ebből évente több mint 14 milliárd forintos bevétellel számolnak. Magyar Péter szerint ez a kórházi várólisták rövidítésére elkülönített 20 milliárd forintos keret több mint kétharmadát fedezhetné.
