Élesen bírálta Donald Tusk a Lviv Megyei Tanács döntését, amely 2027-et az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA), annak egykori parancsnoka, Roman Szuhevics, valamint Oleg Olzsics szélsőségesen nacionalista aktivista emlékévévé nyilvánította. A lengyel miniszterelnök Delhi felé indulása előtt beszélt az ügyről – számolt be róla a Polsat News.
Donald Tusk szerint Ukrajna a saját érdekei ellen cselekszik
„Lengyelország miniszterelnökeként nem áll szándékomban kommentálni vagy elemezni az ukrajnai megyei tanácsok képviselőinek viselkedését. Ez ostobaság. Ez árt Ukrajnának. Számunkra ez természetesen mindig nagyon bosszantó, és Lengyelországban nem értjük az ilyen lépéseket, annál is inkább, mert azok elsősorban Ukrajna érdekeivel ellentétesek” – fogalmazott Tusk.
A kormányfő elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is figyelmeztette: az ilyen gesztusok jelentősen megnehezítik az Ukrajnát támogató országok és a szorosabb együttműködés híveinek munkáját.
„Ilyen helyzetekben az oroszok mindig dörzsölik a tenyerüket. Azokhoz fordulok, akik értik, mennyire fontosak a jó kapcsolatok és a Lengyelország, valamint Ukrajna közötti szövetségesi együttműködés Kijevben. A ti felelősségetek, hogy ilyesmi ne történjen. Az ilyen demonstrációk kizárólag Ukrajnának ártanak, és nagy segítséget jelentenek mindazoknak, akik rosszat akarnak Ukrajnának” – jelentette ki.
A lengyel kormány szerint az ukránok ígéretet tettek
Tusk arra is figyelmeztetett, hogy a döntés ürügyet adhat Ukrajna európai uniós csatlakozásának ellenzői számára. Felidézte a korábbi lengyel-ukrán diplomáciai feszültséget is, amelyet egy ukrán katonai egységnek az UPA hőseiről adott elnevezése váltott ki.
„Azt mondani, hogy egyáltalán nem értem ezt az öngyilkos taktikát, még enyhe kifejezés” – hangsúlyozta a lengyel miniszterelnök, majd hozzátette:
„Az ilyen lépések miatt kárba vész az eddigi munka. Még egyszer mondom: ez nem nekünk probléma, hanem Ukrajnának.”
Marcin Bosacki lengyel külügyminiszter-helyettes eközben arról számolt be, hogy az ukrán elnök munkatársai biztosították a lengyel felet: a döntés nem lép hatályba. A határozat időközben eltűnt a Lviv Megyei Tanács honlapjáról.
„Most már nincs ott a határozat a honlapon, ezért ez biztató. (…) Szaván fogjuk az ukrán vezetést, és várjuk az ígéretek teljesítését” – közölte Bosacki.
A lengyel felháborodás hátterében az 1943–1944-es volhíniai és kelet-galíciai vérengzések állnak, amelyek során az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az ukrán nacionalista szervezetek fegyveresei lengyel civilek tízezreit gyilkolták meg. Lengyelország népirtásként tartja számon a történteket, és különösen sérelmezi Roman Szuhevics egykori UPA-főparancsnok ünneplését, akit a tömeggyilkosságok egyik felelősének tekint. Ukrajnában ugyanakkor sokan a szovjet uralom ellen harcoló függetlenségi mozgalom hőseként tisztelik Szuhevicset és az UPA-t. Ez a történelmi ellentét évtizedek óta visszatérő feszültségforrás a két ország kapcsolatában.
