A november 8-án megjelent interjúban Natalija Petervari arról kérdezte a nagykövetet, hogyan alakulnak a magyar–ukrán kapcsolatok a magyarországi kormányváltás után.
A pénzszállítóügy kapcsán Fegyir Sándor kijelentette, hogy az eljárás már „nagyon-nagyon közel van a bírósági tárgyaláshoz”, és az érintettek neve meglepetést okozhat: „Már nagyon-nagyon közel van a bírósági tárgyaláshoz, és meg fognak lepődni az [érintettek] nevein. Ez sokkolni fogja a magyar társadalmat.”
A várhatóan nyilvánosságra kerülő nevekről azonban semmit nem árult el.
Tizenegy vitás kérdésből ötöt már rendeztek
A magyar–ukrán kapcsolatok egyik legfontosabb vitája a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érinti. Fegyir Sándor szerint a Magyarország által megfogalmazott tizenegy követelésből ötöt már egyeztettek, és törvényi szinten is rendeztek.
A következő öt kérdés rendezésének határideje 2027. A tizenegyedik azonban alkotmánymódosítást igényel, amire Ukrajnában a hadiállapot fennállása alatt nincs lehetőség.
Ez utóbbi a nemzeti kisebbségek ukrán parlamenti képviseletéről szól. Kijev több európai ország, köztük Magyarország, Szlovénia, Románia, Szerbia és Horvátország gyakorlatát vizsgálja.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok rendezése nem kizárólag a magyarokat érinti. Az Ukrajnában élő magyarok számát jelenleg mintegy százezerre becsülik.
Magyar nyelvű oktatás: 96 iskola érintett
Október 12-én az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényt, amely a magyar közösség mellett más nemzetiségekre is vonatkozik.
Fegyir Sándor szerint a jogszabály a magyar közösség esetében 96 iskolát érint, Kárpátalján összesen közel kétszázat, országosan pedig több mint kétezer oktatási intézményt.
A nagykövet rendkívül kedvezően értékelte a törvényt, amely szerinte a korábbi vitás kérdéseket is rendezte.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország a fennmaradó kisebbségi követelésekkel ismét nyomást gyakorolhat-e Ukrajnára, határozottan válaszolt: „Ez nem zsarolás.”
Fegyir Sándor szerint természetes, hogy egy állam él a lehetőséggel, ha nemzeti érdekeit érvényesítheti.
Ukrajna uniós csatlakozása: nincs újabb vétó?
Az oktatási törvény elfogadása után az Európai Unió október 13-án két újabb tárgyalási klasztert nyitott meg Ukrajnával.
A később felmerült hírek szerint Magyarország ismét akadályozta két további klaszter megnyitását. A nagykövet ezt cáfolta: állítása szerint Budapest nem vétózott, hanem további vizsgálatra visszatartotta a kérdést.
A nagykövet úgy véli, hogy még az év vége előtt előrelépés történhet.
Ugyanakkor Magyarország továbbra sem támogat minden Ukrajnát érintő uniós kezdeményezést. Az interjúban szóba került a 2027-re tervezett, 70 milliárd eurós uniós hitel elutasítása is. Fegyir Sándor erre nem adott érdemi magyarázatot, csupán türelmet kért.
Lesz újabb Magyar–Zelenszkij-találkozó?
A diplomata szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök még 2026-ban ismét találkozik.
Arra a kérdésre, hogy Beregszászon kerülhet-e sor a találkozóra, úgy válaszolt: „Ez más kérdés. Beregszász biztosan lesz.”
Az ukrán elnök korábban jelezte, hogy kész Budapestre látogatni. A nagykövet ezzel kapcsolatban kijelentette: „Elnökünk tartja a szavát.”
Gesztusok és megmaradt nézetkülönbségek
A nagykövet külön kiemelte, hogy az ukrán parlament szeptemberben elismerte az 1944–1946-os kárpátaljai szovjet megtorlásokat. A döntés a magyar fél számára különösen fontos volt, és szerinte az ukrán–magyar vezetői találkozókon is köszönetet mondtak érte.
Az együttműködés gyakorlati eredményei között említette az ukrán gabona Magyarországon keresztüli tranzitját, valamint 400 ukrán, amputáción átesett katona magyarországi rehabilitációját. Közülük kétszázan már befejezték a rehabilitációt, további kétszáz katona kezelését 2027-re tervezik.
A nagykövet összességében a két ország kapcsolatainak fokozatos rendeződéséről beszélt, miközben több lényeges kérdésben továbbra sincs megállapodás.
Forrás: UNIAN, Natalija Petervari interjúja Fegyir Sándorral, 2026. november 8.
