A két különálló munkaügyi perről a 24.hu számolt be. A laphoz eljutott dokumentumok szerint a Wizz Air pilótái és légiutas-kísérői azért fordultak bírósághoz, mert úgy vélik, hogy a légitársaság a szabadság és a betegszabadság idejére járó távolléti díjukat helytelenül állapította meg.
A tizenkét pilóta összesen közel 67 millió forint bruttó elmaradt díjazást és annak késedelmi kamatait követeli.
A Fővárosi Törvényszék első fokon mindkét ügyben a munkavállalóknak adott igazat, és az elmaradt összegek, valamint a kamatok megfizetésére kötelezte a Wizz Airt. A légitársaság azonban mindkét ítélet ellen fellebbezett.
Miért kaphat valaki kevesebb pénzt, amikor szabadságon van?
A vita megértéséhez fontos tudni, hogy a munkavállalók fizetése nem feltétlenül csak az alapbérükből áll.
Egy pilóta jövedelmének jelentős részét például a tényleges repülési tevékenységhez kapcsolódó díjazás is adhatja. Más munkakörökben teljesítménybér, jutalék, pótlék vagy egyéb változó bérelem egészítheti ki az alapfizetést.
Amikor a munkavállaló szabadságra megy, nem egyszerűen az alapbérét kapja meg, hanem a jogszabályban meghatározott módon kiszámított távolléti díjat. Ennek számításakor azonban nem feltétlenül veszik figyelembe a szokásos jövedelem valamennyi összetevőjét.
Így előfordulhat, hogy valaki a szabadsága alatt kevesebb pénzt kap, mint amennyit munkavégzéssel rendszerint megkeresne.
A Wizz Air dolgozóinak pere éppen ennek jogszerűségéről szól.
Már nemcsak a Wizz Air számítási módszere a kérdés
A másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla felfüggesztette a pereket, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Felmerült ugyanis, hogy nem pusztán a légitársaság bérszámfejtési gyakorlatával lehet probléma, hanem a távolléti díjra vonatkozó munkajogi szabályozással is.
Az ítélőtábla szerint felmerülhet, hogy a távolléti díjra vonatkozó munkajogi rendelkezés alkotmányellenes, illetve nemzetközi szerződésbe ütközik.
Az alkotmányossági vizsgálat tényét az Alkotmánybíróság hivatalos honlapja is megerősíti. Az október 20-i ülés napirendjén két bírói kezdeményezés szerepelt, III/1896/2026 és III/2489/2026 ügyszámon.
Mindkettő a Munka törvénykönyve 146. § (1) bekezdésének a) pontját érinti, amely a szabadság idejére járó távolléti díjról rendelkezik.
Mit jelenthet ez más munkavállalóknak?
Az ügy jelentősége abban áll, hogy a vitatott szabály nem kizárólag a légitársaságokra vonatkozik.
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jelenlegi rendelkezés alkotmányellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik, annak a magyar munkajogi szabályozás egészére nézve lehetnek következményei.
Ez különösen azok számára lehet fontos, akiknek a jövedelmében jelentős szerepet játszanak a változó bérelemek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden munkavállalónak automatikusan pénz járna vissza a korábbi szabadságai után. Egy esetleges kedvező alkotmánybírósági döntés pontos jogkövetkezményei annak tartalmától, az alkalmazandó szabályoktól és az egyedi körülményektől függnének.
Mi történik most?
Az Alkotmánybíróságnak először a megtámadott jogszabályi rendelkezésről kell állást foglalnia. Ez nem azonos annak eldöntésével, hogy a Wizz Air pontosan mennyivel tartozik a dolgozóinak.
A felfüggesztett munkaügyi perekben a végleges döntés csak az alkotmányossági kérdés rendezését követően születhet meg.
A Wizz Air dolgozói tehát első fokon már pert nyertek, de az ítéletek nem jogerősek. Az Alkotmánybíróság pedig egyelőre nem mondta ki, hogy a Munka törvénykönyvének érintett rendelkezése alkotmányellenes.
A kérdés most az, hogy a szabadság valóban biztosítja-e a munkavállaló pihenéshez való jogát akkor is, ha emiatt számottevő jövedelemtől esik el.
