Nem mindennapi történet fűződik a Baranya vármegyében található Mecsekfaluhoz. A ma Komlóhoz tartozó városrész neve egykor Szopok volt, ám a település lakói egy idő után megelégelték az elnevezés miatt őket érő gúnyolódást – írja a BAMA.
A települést már a 14. században is említették az oklevelek, akkor Scupuk néven. A név szláv eredetű személynévből alakult ki, tehát eredetileg nem volt köze a mai magyar szó jelentéséhez. Több Szopokhoz hasonlóan megmosolygató nevű település van hazánkban, több nem bírta már a gúnyolódást. Bugyi azonban állja a tréfát.
A fordulatot az 1926-os sásdi járási leventeverseny hozta. A szopoki fiatalok a település nevét feltüntető táblával vonultak fel, amely általános derültséget váltott ki. A kellemetlen helyzet annyira megviselte őket, hogy összetörték a táblát. Schwarcz Antal tanító és leventeparancsnok ezután a belügyminiszterhez fordult a névváltoztatás érdekében.
A képviselő-testület 1927-ben tárgyalta a kérelmet: nyolcan támogatták, öten ellenezték az átnevezést. A belügyminisztérium engedélyezte az új nevet, amely 1928. február 6-án lépett hatályba. Így lett Szopokból Mecsekfalu.
Magyarországon ma is több olyan település található, amelynek neve a mai köznyelvben egészen más jelentést idéz fel, mint amire az eredeti névadáskor gondoltak. A Pest megyei Bugyi neve például sokaknak a női alsóneműt juttatja eszébe, a településnév azonban személynévi eredetű. Az 1321-es oklevélben szereplő Budymatheusfelde jelentése Bugyi Máté földje volt.
Hasonlóan meghökkentő Pornóapáti elnevezése. A Heréd nevű Heves megyei település neve a mai magyar szóhasználat miatt kelthet kétértelmű benyomást. A Tök Pest megyei község neve szintén könnyen tréfálkozásra adhat okot, míg Debrecen városrészét jelentő Ondód elnevezés sokak számára hangozhat szokatlanul.
