A líbiai árvíz, amely akár 10 000 ember halálát is okozhatta, csak a legutóbbi azon heves esőzések sorában, amelyek az elmúlt két hétben a világ különböző részein pusztítottak. Mielőtt a Daniel nevű mediterrán vihar elöntötte Líbia keleti részét, természeti katasztrófa volt Görögország középső részén is. Ugyanez történt Törökország északnyugati részén, valamint Brazília déli részén. Ráadásul Spanyolország középső és partvidéki részét, Kína déli részét, Hongkongot és az Egyesült Államok délnyugati részét is ilyen mértékű esőzések súlytották.
Andrew Hoell, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) meteorológusa szerint szokatlan, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi, egymástól független szélsőséges időjárási eseményt észlelünk világszerte. „Előfordul, hogy az ilyen események csoportosulnak. Akár egy adott országban, akár a Föld egy adott féltekén, akár globálisan. Úgy tűnik, hogy most globálisan ez a fő időszaka az árvizeknek” – mondta.
A szélsőséges időjárás számos más formájához hasonlóan a tudósok szerint az éghajlatváltozás valószínűleg hatással van az esőzésekre és az árvizekre. Ennek a kapcsolatnak a pontos megértése azonban nem könnyű. A tanulmányok általánosságban azt mutatják, hogy a globális felmelegedés fokozza a bolygó vízkörforgását. A melegebb hőmérséklet növeli a párolgást, ami azt jelenti, hogy a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani. Ennek eredményeképpen a viharok intenzívebb csapadékot szabadíthatnak el, és súlyos árvizeket okozhatnak – írja az nbcnews.com.
A kutatók, a felmelegedéssel párhuzamosan megfigyelték ezeket a változásokat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 1901 óta a globális csapadékmennyiség átlagosan 1 miliméterrel nőtt évtizedenként. Azonban Hoell felhívta a figyelmet arra, hogy számos tényező befolyásolhatja az árvízi eseményeket és azok súlyosságát. Az éghajlatváltozás „ujjlenyomatának” kiszűrése, amikor ezek mind kölcsönhatásban vannak egymással, kihívást jelent.
„Háromszáz méter magasról nézve határozottan igaz, hogy ha magasabb a hőmérséklet, akkor több a vízgőz. Éppen ezért több csapadék hullhat az égből. De ha egy konkrét eseményt és az ahhoz kapcsolódó fizikai folyamatok konkrét halmazát vizsgáljuk, akkor nehéz az ok-okozati lánc minden egyes folyamatát hozzárendelni” – mondta a kutató.
Hoell szerint az ebben a hónapban a természet pusztításainak száma mindenképpen aggasztó. Ráadásul az élet- és vagyonveszteségen túl az árvizek miatt az emberek ki vannak téve a vízben terjedő kórokozóknak. Ezek pedig szomorú következményekkel járhatnak a halálos betegségek elterjedésének szempontjából.
