Élénk színük és az algafogyasztási képességük miatt az akváriumtulajdonosok körében rendkívül népszerűek az almacsigák. Ezek az állatok eredetileg Dél- és Közép-Amerikában őshonosak és fő ismertetőjegyük a rendkívül nagy étvágyuk. Ami egészen pusztítónak bizonyul az európai kertekben. A klímaváltozásnak köszönhetően ezek az állatkák ugyanis egyre inkább otthon érzik magukat nálunk is, ráadásul vízben és szárazföldön egyaránt jól elvannak. Nem válogatnak a táplálék kiválasztásában sem. Szinte minden olyan növény szerepel az étlapjukon, amelyik víz közelében nő.
Az EU ezért már 2023-ban betiltotta az almacsigák behozatalát és tenyésztését, de az állatok gyakran potyautasként érkeznek a tó- és akváriumi növények behozatala során. Nagy étvágyuk mellett veszélyt jelentenek az őshonos fajokra is, mivel elfoglalhatják élőhelyüket, és kiszoríthatják a már veszélyeztetett állatokat. Épp ezért érdemes bejelenteni, ha valahol a szabadban rájuk bukkan valaki.
Magukat az állatokat gyakran nem olyan könnyű észrevenni, mint a tojásaikat. Az izzó rózsaszínű fészekaljak növények száraira, kövekre vagy fatörzsekre tapadnak. Természetesen ezeket el kell távolítani, hogy megakadályozzuk a terjedésüket. Annak érdekében, hogy az almacsigákat ne lehessen összetéveszteni az Európában honos, nagyon hasonló kinézetű édesvízi csigákkal, a Pomacea-fajokat molekuláris biológiai módszerekkel elemzik.
Apropó. Aki most azt gondolja, hogy a csigák esetleg csemegeként fogyaszthatók, azt el kell, hogy keserítsük. Az állatok nagyon gyakran hordoznak parazita férgeket, például a patkánytüdőférget. Ezek többek között agyhártyagyulladást okozhatnak. Az almacsigák kulináris felhasználása ezért nem ajánlott, de még az sem, hogy valaki a kezébe vegye — figyelmeztetett a Krone.
