Japánban jelenleg nincs olyan jogi szabályozás, amely lehetővé tenné a választott önkormányzati vezetők hivatalos szülési szabadságát, ezért Kawata hivatalosan nem szabadságra megy, hanem ideiglenesen helyettesére ruházza át hatásköreit. Elmondása szerint munkatársai teljes mértékben támogatták döntését, az interneten azonban már jóval megosztottabb fogadtatásra talált.
Sokan úgy vélik, a polgármester példát mutat azzal, hogy a családalapítást és a hivatását is össze szeretné egyeztetni, mások szerint viszont egy választott vezetőnek nem lenne szabad hónapokra háttérbe vonulnia. Akadtak olyan kritikusok is, akik szerint a gyermekvállalást a politikai pályafutás előtt kellett volna megterveznie.
Kawata szerint éppen az ilyen hozzáállás tartja távol a fiatal nőket a közélettől. Úgy fogalmazott: ha a szülési szabadság miatt bírálják a politikusokat, azzal gyakorlatilag kizárják a gyermekvállalás előtt álló nőket a közhivatalokból. Célja, hogy bebizonyítsa: a nőknek nem kell választaniuk a család és a karrier között.
A vita ráirányította a figyelmet arra is, hogy Japán politikájában továbbra is rendkívül alacsony a nők aránya. Az ország önkormányzati vezetőinek mindössze néhány százaléka nő, miközben a kormányt rendszeresen bírálják amiatt, hogy nem tesz eleget a nők közéleti szerepvállalásának ösztönzéséért. Kawata döntése így sokak szerint nem csupán egy személyes élethelyzet, hanem fontos mérföldkő lehet a japán társadalom és a munka–magánélet egyensúlyáról szóló párbeszédben.
