November 4-én elindul a nyitottaktak.hu oldal, amelyen bárki ingyenesen kereshet az egykori állambiztonsági iratok között. Az új felületet délelőtt fél tízkor mutatják be az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL). Az eseményen részt vesz Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán miniszter is.
Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója az MTI-nek elmondta: elsőként három irattípus válik hozzáférhetővé: a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a mágnesszalagokon tárolt hálózati nyilvántartás. Februárig pedig egy negyedik dokumentumtípussal bővül az adatbázis
A 6-os kartonok az érintettek személyes adatait, fedőnevét, valamint beszervezésük körülményeit tartalmazzák. A B-naplók a beszervezések nyilvántartására szolgáltak, míg a H-adattár az 1970-es évektől vezetett számítógépes nyilvántartás adatait őrzi.
A három irattípusban jelentős az átfedés, így összesen mintegy 50–60 ezer név válhat kereshetővé. A felhasználók név, születési adatok és fedőnév alapján is kutathatnak, és megtekinthetik a digitalizált dokumentumokat.
Februárig újabb több ezer dosszié érkezik
A beszervezési dossziékat 2027. február 25-ig teszik közzé. Ezek már részletesebb, akár több száz oldalas dokumentumok, amelyek az érintettek beszervezésének történetét és tevékenységük állambiztonsági értékelését is tartalmazhatják.
A levéltár jelenleg is dolgozik az iratokban szereplő, védelemre jogosult személyes adatok kitakarásán.
Az egykori megfigyeltek és hozzátartozóik a tényleges jelentéseket tartalmazó M-dossziékba is betekinthetnek, ám a kérelmek elbírálása már most hét-nyolc hónapot vehet igénybe. A fokozódó érdeklődés miatt ez az idő tovább nőhet.
Az iratok hiányosak, és nem mindig hitelesek
A főigazgató hangsúlyozta, hogy az állambiztonsági dokumentumok tartalma nem minden esetben felel meg a valóságnak, ráadásul az iratanyag rendkívül hiányos.
Becslések szerint a Rákosi- és a Kádár-korszakban összesen mintegy 150 ezer hálózati személyt foglalkoztathattak, de csak körülbelül egyharmaduk neve ismert. Részletes dokumentáció pedig csupán az érintettek mintegy tíz százalékáról maradt fenn.
A dokumentumok jelentős része 1956-ban, illetve a rendszerváltozás idején semmisült meg vagy tűnt el.
Cseh Gergő Bendegúz szerint a most nyilvánosságra kerülő nevek többsége nem ismert közszereplőket, hanem hétköznapi embereket takar: vendéglátósokat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat és gazdálkodókat.
Fontos ugyanakkor, hogy egy név szereplése az állambiztonsági nyilvántartásban önmagában nem feltétlenül bizonyít tényleges jelentéstevékenységet.
Forrás: MTI
