Nehéz nyár áll az oroszok mögött: szinte mindennapossá vált a bizonytalanság, a bosszúság és a félelem. Az AP News szerint a Vlagyimir Putyin által Ukrajna ellen négy és fél éve megindított háború következményei minden korábbinál közvetlenebbül jelentek meg Oroszországban.
Éjszakai drónrajok miatt reptereket zártak le, olajfinomítókat találtak el, valamint lángba borultak a Wildberries és az Ozon raktárai is.
Az orosz védelmi minisztérium adataiból az AP azt számolta ki, hogy júniusban, júliusban és augusztusban több mint 43 300 ukrán drónt fogtak el Oroszország és a megszállt Krím felett. Egy évvel korábban ugyanezen három hónap alatt körülbelül 7700 ilyen eszköz elfogásáról számolt be Moszkva. A drónok egy része ugyanakkor bizonyíthatóan célba ért.
Megváltozott a hangulat Oroszországban
A nyári támadássorozat egyik első jelentős akciója június 3-án történt, amikor dróncsapás érte a Szentpétervár közelében található egyik olajterminált, éppen akkor, amikor megkezdődött Putyin fontos gazdasági fóruma a városban.
Ezt további támadások követték olajfinomítók, valamint Wildberries- és Ozon-raktárak ellen Moszkvától Jekatyerinburgon át egészen a szibériai Omszkig.
Denis Volkov, a független Levada Center igazgatója szerint a támadások nagyobb földrajzi kiterjedése és az egyre több drón sokkolta az orosz társadalmat. Volkov úgy véli a támadások két hónapon keresztül a nyár egyik legfontosabb beszédtémáját jelentették.
A Levada adatai arra mutatnak rá, hogy Putyin támogatottsága augusztusra 76 százalékra csökkent, miközben 2025 szeptemberében még 87 százalékon állt. Chris Weafer, a Moszkvában is dolgozó Macro-Advisory tanácsadó cég vezérigazgatója szerint az oroszok ma már sokkal jobban érzékelik a háborút.
A Kreml nem akar vitát a háborúról
A társadalmi feszültséget tovább növelik azok a híresztelések, amelyek szerint újabb katonai mozgósítás következhet. A 2022 szeptemberében elrendelt részleges mobilizáció során 300 ezer férfit hívtak be.
Volodimir Zelenszkij és más ukrán tisztségviselők azt állítják, hogy Putyin a szeptember 18-20-i parlamenti választás után újabb mozgósítást tervez. A Kreml ezeket az állításokat „álhíreknek” nevezi.
A háború befejezését szorgalmazó liberális Jabloko pártot eredetileg engedték indulni a választáson, fiatal támogatói pedig nagy aktivitást mutattak a közösségi médiában. Augusztus 10-én azonban az orosz Legfelsőbb Bíróság levette a pártot az országos listáról. Tíz nappal később Kirill Goncsarov, a Jabloko moszkvai vezetője azt közölte: a nagyjából négyezer tagú párthoz rövid idő alatt nyolcezer új belépési kérelem érkezett.
Goncsarov szerint a 2026-os nyár egyik legfontosabb politikai jelensége, hogy érzékelhető társadalmi igény alakult ki a békére. Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Russia Eurasia Center elemzője szerint a Jabloko eltávolítása azt jelezte, hogy a hatalom nem akarja, hogy a választási kampány a békéről és a háború folytatásáról szóló nyílt vitává váljon.
Nyikolaj Petrov, a NEST Centre kutatója szerint a Kremlnek a választás elsősorban saját legitimitásának demonstrálására kell. Úgy véli, a hatalom számára az a kívánatos kép, hogy Putyin és a Kreml továbbra is mindent ellenőrzés alatt tart, a társadalom pedig lojális marad.
