A légszennyezés továbbra is az egyik legsúlyosabb környezeti egészségügyi kockázat Európában, évente milliók egészségét veszélyeztetve. Bár az elmúlt évtizedekben jelentős javulás történt, a levegő minősége még mindig messze elmarad a WHO által ajánlott szinttől.
A HungaroMet szakértője, Varga Judit a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából megjelent elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a légszennyezés nemcsak a tüdőbetegségek és a rák kialakulásával hozható összefüggésbe, hanem többek között a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség, a demencia, valamint a koraszülés kockázatát is növeli.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 761 európai várost vizsgáló rangsora szerint a kontinens legtisztább levegőjű települése a finnországi Oulu. A lista élmezőnyét főként finn, svéd, észt és izlandi városok alkotják, míg a legszennyezettebb települések között túlnyomórészt olasz városok találhatók. A sereghajtó a horvátországi Slavonski Brod lett.
Magyarországon ugyan javult a levegő minősége az elmúlt években, de a legtöbb város még mindig az európai rangsor szennyezettebb felében szerepel. Kivételt egyedül Sopron jelent, amely a 278. helyen végzett, ezzel a legjobb magyar eredményt érte el. A második legtisztább hazai város Veszprém lett a 425. helyen, míg Győr a 459. pozícióban zárt – írja a Telex.
A magyar lista másik végén Miskolc, Budapest és Debrecen található. Ezek az ország legszennyezettebb levegőjű nagyvárosai közé kerültek a vizsgálat szerint.
A szakértők szerint hazánkban továbbra is a szálló por (PM10 és PM2,5), a nitrogén-oxidok és a nyári időszakban kialakuló ózonszennyezés jelenti a legnagyobb problémát. Bár egyes években sikerül a határértékeket teljesíteni, a légszennyezés mértéke gyakran meghaladja az uniós ajánlásokat.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentése arra is rámutatott, hogy Magyarország még nem teljesíti maradéktalanul az uniós kibocsátáscsökkentési vállalásait. Különösen az ammónia-kibocsátás mérséklésében van még lemaradás. De a következő években a nitrogén-oxidok, az illékony szerves vegyületek és a finom részecskék csökkentése is komoly feladatot jelent majd.
A szakemberek szerint a levegő minőségének javítása közös felelősség: a kormányzati intézkedések, a vállalati környezetvédelmi lépések és a lakossági tudatosság egyaránt szükséges ahhoz, hogy hosszú távon egészségesebb környezetben élhessünk.
