Elfogy a Föld légköréből a belélegezhető oxigén. Erről tudományos kutatásokon alapuló szimuláció győzte meg Kazumi Ozaki és Christopher Reinhard kutatókat, akik tanulmányban tették közzé ijesztő prognózisukat – írta meg a blikk. hu.
A két tudós számítógépes szimulációkat végzett és arra a következtetésre jutott, hogy a Föld oxigében gazdag légköre nem tart örökké. Úgy vélik, hogy körülbelül egymilliárd év múlva tűnik el bolygónk éltető közege, ezt követően pedig a Föld nem lesz többé az élet otthona. Ugyan planétánk pusztulását a Nap okozza majd, amikor elégeti üzemanyagát és pusztulásakor magával rántja bolygónkat is, de az élet feltételei már jóval azelőtt megszűnnek. A kutatók azt az időpontot is megtalálták, amikor a növények az állatok számára szó szerint elfogy a levegő. Becslésük szerint a végzetes folyamat nagyjából 1,08 milliárd év múlva veszi kezdetét. És pár tizezer év alatt kihal az élet.
Mi köze van ehhez az ufóknak?
Képzeljük el. Ha földönkívüliek lennénk, akik élet után kutatunk a galaxisban, valószínűleg oxigént és ózont keresnénk távoli bolygók légkörében, annak nyomaként, hogy valami él ott. De ha teleszkópjaink véletlenül a Földre fókuszáltak 2 milliárd évvel ezelőtt – vagy 2 milliárd évvel a jövőben –, akkor lehet, hogy egyáltalán nem látjuk ezeket a gázokat. Ez arra késztetne bennünket, hogy tévesen azt feltételezzük, hogy a Föld akkor élettelen, és továbbhaladunk, és teljesen hiányzik az ablak, amikor valóban volt lélegző levegője. Más szóval, az élet megtalálása csak arról szólhat, hogy a megfelelő pillanatban elkapjuk a bolygót – mert még egy virágzó világnak is lehet „szabadnapja” a nagy időrendben.
A végzet menetrendje
A tudósok szimulációja szerint nagyjából egymiliárd év múlva a Nap egyre több hőt bocsát majd a Földre, és kezdetét veszi a kataklizma. Elhúzódó, több ezer éves agónia veszi kezdetét. A megnövekedetett hőmérséklet miatt előbb a széndioxid szintje csökken majd radikális mértékben. Ennek oka az, hogy a széndioxid elnyeli a hőt, ezért molekulái szétesnek. Hasonlóképpen megsemmisül az ózonréteg is. Ha elillan a növények életben maradásához nélkülözhetetlen gáz, az állatokra is pusztulás vár. A növények pusztulásával egy időben elkezdődik tehát a szárazföldi és a tengeri állatok kihalása is. Nemcsak a táplálék hiánya végez majd velük, hanem a metán szintjének folyamatos emelkedése is. A metán ugyanis gyilkos hatású az oxigént lélegző organizmusok számára.
A kopár és látszólag élettelen bolygón végül néhány tízezer év alatt elfogy minden oxigén. Ekkor már csak olyan baktériumok léteznek majd a Földön, amelyek oxigénmentes közegben is életképesek. A planéta pedig ismét olyan lesz, mint nagyjából 400 millió évvel ezelőtt, amikor megjelentek az első növények és emelkedni kezdett a bolygó légkörének oxigénszintje.
