Collombin neve örökre összeforrt a világ egyik legnehezebb és leghíresebb sípályájával, a kitzbüheli Streiffel. A svájci versenyző pályafutása során kétszer is győzni tudott a legendás Hahnenkamm-lesikláson, ezzel bekerült a sportág halhatatlanjai közé.
A hetvenes években Collombin a világ legjobb lesiklói közé tartozott. Rendkívüli sebessége, bátorsága és kockázatvállaló stílusa miatt a szurkolók egyik kedvence lett. Az 1972-es szapporói téli olimpián ezüstérmet szerzett lesiklásban, majd négy évvel később, az innsbrucki játékokon is a dobogó közelében végzett.
Pályafutását azonban súlyos sérülések is beárnyékolták. Egy komoly baleset után kénytelen volt idő előtt visszavonulni a versenyzéstől, de a síelés iránti szenvedélye élete végéig megmaradt. A sportágban továbbra is nagy tisztelet övezte, hiszen generációjának egyik legkarizmatikusabb versenyzőjeként emlékeznek rá.
A svájci klasszis halálhíre nagy szomorúságot váltott ki a nemzetközi síközösségben. Egy olyan korszak meghatározó alakját veszítette el a sportág, aki nemcsak eredményeivel, hanem küzdőszellemével és látványos versenyzésével is maradandó nyomot hagyott.
Roland Collombin neve a kitzbüheli pálya történetében is örökre fennmarad: azok közé a legendák közé tartozik, akik a világ egyik legfélelmetesebb lejtőjén bizonyították, hogy a tehetség, a bátorság és az elszántság képes történelmet írni.
