ACNEWS

Gyógyul az ózonréteg!

Az ENSZ új környezetvédelmi jelentése alapján lassan, de kezd helyrejönni a Földet védelmező ózonréteg.

Hirdetés
Ad image

Az ENSZ új környezetvédelmi jelentése alapján lassan, de kezd helyrejönni a Földet védelmező ózonréteg.

Ezt a felmérést, negyedévente végzik el az ENSZ megbízásából.

A vizsgálat 35 évvel azután észlelt javulást, hogy a világ országai elvállalták: beszüntetik az ózonréteget elvékonyító vegyületek gyártását. Az ózonréteg védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben, így kulcsfontosságú egészségünk szempontjából.

„A felső sztratoszférában és az ózonlyukban javulást állapítottunk meg” – mondta Paul Newman, a NASA Goddard Űrrepülési Központ munkatársa és a felmérést végző testület társelnöke. Az Amerikai Meteorológiai Társaság által hétfőn, Denverben ismertetett jelentés szerint a folyamat lassú.

A légkör felső részében található, átlagosan 30 kilométer vastag ózonréteg 2040-re állhat vissza az 1980 előtti állapotra, az Északi-sarkvidék felett várhatóan 2045-re, az Antarktisz felett pedig 2066-ra regenerálódhat – írja az MTI.

Természettudósok és környezetvédők világszerte hosszú távú erőfeszítéseket tettek az ózonlyuk begyógyítása érdekében, 1987-ben a montreali jegyzőkönyvben pedig betiltották a hűtőszekrényekben és aeroszolok hajtóanyagaként használt vegyületeket, a klórt és/vagy fluort tartalmazó halogénezett szénhidrogén-származékokat (CFC).

Az ózonréteg védelmére tett lépések előzményként szolgálnak a klímavédelemhez. Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszövetség főtitkára szerint az ózonevő vegyi anyagok megszüntetésében elért sikerünk arról tanúskodik, hogy tehetünk – és sürgősen tennünk is kell – a fosszilis energiahordozók leváltása, az üvegházhatás csökkentése érdekében, így pedig korlátozhatjuk a felmelegedést.

Newman úgy véli, hogy már négy éve is látható volt a javulás, de jóval kisebb volt, azóta megerősödött a tendencia. Mint hozzátette, az ózonréteg rongálásában nagy szerepet játszó két vegyület alacsonyabb szinten van jelen a légkörben. A klór szintje 11,5 százalékkal csökkent az 1993. évi csúcs után, az ózonréteget jobban károsító, de a levegőben kisebb mennyiségben található brómé pedig 14,5 százalékkal esett vissza az 1999. évi rekordhoz képest.

A szakértő szerint a bróm és klór koncentrációjának növekedése megállt és csökkenőben van, ami ténylegesen tanúskodik a montreali jegyzőkönyv hatékonyságáról. Az antarktiszi természetes időjárási jelenségek szintén befolyásolják az ózonlyuk szintjét, amely ősszel éri el a tetőpontját. Az elmúlt pár évben ezért némileg ismét kissé nagyobbak voltak az ózonlyukak, de az általános tendencia a gyógyulás.

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója szerint az ózonlyuk gyógyulása évente kétmillió embert ment meg a ráktól.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés