Szeptember 1-jén ismét megtelnek az iskolák, és kezdetét veszi a 2026/2027-es tanév. A diákokra az előző évekhez képest több változás is vár: kevesebb lesz a tanítási nap, hosszabb szünetek következnek, új országos méréseket szerveznek, és számos fontos felvételi, illetve vizsgaidőpontot is érdemes már most feljegyezni.
Közben az oktatás átalakítása is napirenden van. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium többek között a kisebb évfolyamok terheinek csökkentését és gyermekközpontúbb oktatást szeretne, ám a szakmai és civil szervezetek szerint a reformok megvalósításához még számos feltételt meg kell teremteni.
Kevesebb tanítási nap jön
A 2026/2027-es tanév 2026. szeptember 1-jén, kedden kezdődik, és 2027. június 18-án, pénteken ér véget. A köznevelésben összesen 180 tanítási nap lesz.
A középfokú iskolák végzős évfolyamain már április 30-án befejeződik a tanítás, míg a két évfolyamos részszakmára felkészítő szakiskolákban május 28. lesz az utolsó tanítási nap. A technikumok 12. évfolyamára a szakképzés külön szabályai vonatkoznak.
A rendelet arra az esetre is kitér, ha valamilyen rendkívüli tanítási szünet miatt tanítási napok maradnak ki. Ilyenkor a tanév lezárása, a tanulók minősítése és a magasabb évfolyamba lépés akkor sem akadályozható meg, ha az elmaradt napokat nem sikerül teljes egészében pótolni. Szükség esetén a kieső tananyag feldolgozása akár a 2027/2028-as tanévben is folytatható.
Ezek lesznek a hosszabb szünetek
A diákokra három hosszabb szünet vár a következő tanévben.
- Őszi szünet: október 22. után kezdődik, a tanítás november 2-án folytatódik.
- Téli szünet: december 18. után kezdődik, január 4-én kell visszatérni az iskolába. Ez összesen 16 nap otthon töltött időt jelent.
- Tavaszi szünet: március 24. után kezdődik, a tanítás április 5-én indul újra.
Az intézmények bizonyos feltételek mellett módosíthatják a szünetek időpontját, a tanév első és utolsó napjára azonban nem rendelhetnek el tanítás nélküli munkanapot. A tanév során emellett öt tanítás nélküli munkanap áll rendelkezésre. Ezek egyikének programjáról a diákönkormányzat dönthet.
Fontos dátumok a felvételizőknek
A középiskolai felvételi eljárás már ősszel elkezdődik. A központi írásbeli felvételire december 1-jéig lehet jelentkezni, a vizsgát január 23-án tartják. A pótlóvizsga időpontja február 3.
Az Arany János Tehetséggondozó Programra december 9-ig, az Arany János Kollégiumi Programra január 17-ig lehet pályázni.
A középiskolák május 7-ig értesítik a jelentkezőket a felvételi eredményéről. A rendkívüli felvételi eljárás május 10. és 21. között zajlik, a beiratkozás pedig június 24-én és 25-én lesz.
Az első osztályosok beíratására 2027. április 22-én és 23-án kerül sor.
Az érettségi időpontjaira is figyelni kell
Az őszi érettségi vizsgaidőszak írásbeli vizsgái október 12. és 22. között lesznek. Az emelt szintű szóbeliket november 5. és 9., a középszintű szóbeliket november 16. és 20. között tartják.
A tavaszi időszak írásbeli vizsgái április 3. és 24. között zajlanak. Az emelt szintű szóbelikre június 2. és 9., a középszintű vizsgákra június 14. és 30. között kerül sor.
Új mérések is jönnek
A következő tanévben több évfolyamot érintő országos méréseket is szerveznek.
A 4. évfolyamon szövegértésből és matematikából mérik a diákok tudását. A 6., 8. és 10. évfolyamon pedig a szövegértés, matematika és természettudomány mellett idegen és célnyelvből is lesz mérés.
Az országos mérések 2027. március 22. és május 28. között zajlanak digitális formában.
Emellett az első és második évfolyamon az alapkészségek fejlesztési szükségleteit is vizsgálják, a nyolcadikosoknál pedig a pályaválasztást segítő kompetenciákat mérik.
A tanulók fizikai állapotfelmérésére január 8. és május 5. között kerül sor, az eredményeket pedig június 11-ig kell rögzíteni.
Digitális oktatás is lehet májusban
Érdekes változás, hogy 2027. május 3. és 7. között a gimnáziumokban, illetve a szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán lehetőség lesz tantermen kívüli, digitális munkarend alkalmazására.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden érintett iskola automatikusan online oktatásra áll át. Az intézményeknek erre külön lehetőségük lesz.
A tanév során több tematikus programot is tartanak. A „diákok hangja” témanap szeptember 14. és október 22. között, az iskola által kijelölt napon lehet. A Magyar Diáksport Napja szeptember 25-én lesz.
A tavaszi időszakban jön a PÉNZ7 március 1–5. között, a digitális témahét április 5–9. között, a fenntarthatósági témahét pedig április 19–23. között.
A szakképzésben még rövidebb lesz a tanév
A szakképző intézményekben szintén szeptember 1-jén indul a tanítás, az utolsó tanítási nap azonban 2027. június 15. lesz. Így a szakképzésben összesen 177 tanítási nappal kell számolni.
A végzős évfolyamok számára április 30-án ér véget a tanítás. A technikumok 12. évfolyamán a közismereti tantárgyak oktatása szintén eddig tart, ezt követően pedig az érettségire való felkészülés kerül előtérbe.
A szakképzés első féléve január 22-én zárul, a félévi értesítőket január 29-ig kell átadni.
A szakmai vizsgák három időszakban indulnak: az őszi vizsgaidőszak október 5-én, a február–márciusi időszak február 1-jén, a május–júniusi időszak pedig május 3-án kezdődik.
Nemcsak a tanév változik, az oktatás is
A 2026/2027-es tanév kezdetével párhuzamosan az oktatás átalakítása is megkezdődött. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos javaslatcsomagot készített az alsó tagozatos gyermekek terheinek csökkentésére.
A tervek között szerepel a rugalmasabb napkezdés, a 35 perces tanóra, a hosszabb szünet, a kevesebb házi feladat, valamint a projektalapú és tapasztalati tanulás nagyobb szerepe.
A mozgás, a művészet, a játék és a személyre szabott értékelés is hangsúlyosabbá válna. Az iskolák bizonyos keretek között maguk dönthetnének arról is, hogyan vezetik be az új elemeket.
A kezdeményezést a szülők és a pedagógusok alapvetően pozitívan fogadták, ugyanakkor több szervezet szerint komoly kérdéseket vet fel a megvalósítás.
Jó az irány, de van még mit javítani
A legnagyobb probléma, hogy miközben az oktatás terheinek csökkentését célozzák, a kötelező tananyag mennyisége egyelőre nem csökken.
A Szülői Hang és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a reform sikeréhez több pedagógusra és segítő szakemberre, megfelelő finanszírozásra, elegendő munkaidőre és nagyobb intézményi autonómiára lenne szükség.
A szervezetek azt is hangsúlyozzák, hogy az új feladatok nem növelhetik tovább a pedagógusok adminisztrációs és fizetés nélküli munkaterheit.
A Szülői Hang az oktatási törvény módosításával kapcsolatban ugyanakkor üdvözölte az iskolai autonómia erősítését, a nevelőtestület egyes jogosítványainak visszaadását és a pedagógusok sztrájkjogának helyreállítását.
Kifogásolták viszont, hogy a szülők véleményezési joga nem tért vissza az igazgatói pályázatoknál. Szerintük a szülőknek valódi partnerként kellene részt venniük az iskolák működését érintő döntésekben.
A Civil Közoktatási Platform szintén úgy látja, hogy a reformok megvalósítása még számos kérdést hagy nyitva. Szerintük többek között a kompetenciamérések, az alsó tagozatos vizsgálatok és a pályaorientációs mérés rendszere sem változott olyan mértékben, ahogy azt szükségesnek tartanák.
A szervezetek összességében nem feltétlenül a reform irányát vitatják. Inkább azt szeretnék, hogy a változtatások mögött megfelelő erőforrások legyenek, és valódi társadalmi párbeszéd kísérje őket.
