A repülőjegyeknél, szállodáknál és webáruházaknál már megszokhattuk, hogy ugyanaz a szolgáltatás egyik órában olcsóbb, a másikban drágább. A technológia az élelmiszerboltokban is alkalmazható: egy számítógépes rendszer a kereslet, a készlet, a napszak vagy a versenytársak árai alapján módosíthatja az árakat.
A Pénzcentrum november 11-i összeállítása szerint a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség úgy látja, hogy a módszer idővel Magyarországon is megjelenhet. Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszer-kereskedelemben még nincs általánosan működő dinamikus árazási rendszer.
Miért most kerülhet előtérbe?
A kormány október végén benyújtotta az árrésstop megszüntetéséről szóló törvénymódosítást, amelyet november 4-én kezdett tárgyalni az Országgyűlés. A javaslat elfogadása szabadabb árképzést tenne lehetővé az érintett termékeknél.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kereskedők azonnal algoritmusokra bízzák az árakat. A nagyobb láncok közül egyelőre senki sem jelentett be általános átállást.
A technikai alapok egy része viszont már rendelkezésre áll. Több magyar üzletben elektronikus polccímkék működnek, amelyek segítségével gyorsan módosíthatók a kiírt árak. Az automatizált árazáshoz azonban megfelelő informatikai háttér, készletadatok és árazási stratégia is szükséges.
Miért járhatnak jól a vásárlók?
A dinamikus árazás egyik legnagyobb előnye, hogy segíthet az élelmiszer-pazarlás csökkentésében.
A hamarosan lejáró tejtermékeket, pékárukat vagy más romlandó élelmiszereket a boltok automatikusan leárazhatják. A rendszer azt is felismerheti, ha egy termékből túl sok maradt raktáron.
A kevésbé forgalmas órákban szintén kedvezményekkel csábíthatják a vásárlókat. Így aki rugalmasan tudja megválasztani a bevásárlás időpontját, akár jelentős összeget is megtakaríthat.
Ennek kezdetleges változatai már Magyarországon is működnek. A Munch ételmentő alkalmazáson keresztül például kedvezményesen vásárolhatók meg egyes megmaradt élelmiszerek.
És mikor járhatunk rosszul?
A dinamikus árazásnak van egy kevésbé vonzó oldala is.
Ha a rendszer azt érzékeli, hogy egy termék iránt hirtelen megnőtt a kereslet, elvileg áremeléssel is reagálhat. Így a legforgalmasabb időszakokban vagy egy-egy népszerű termék esetében magasabb árakkal találkozhatnak a vásárlók.
Ez különösen azokat érintheti hátrányosan, akik munkaidejük vagy családi kötelezettségeik miatt csak meghatározott időpontban tudnak vásárolni.
További kérdés, hogyan őrizhető meg a vásárlók bizalma, ha az árak gyakran változnak. Egy élelmiszerboltban alapvető elvárás, hogy a polcon feltüntetett ár és a pénztárnál fizetendő összeg egyezzen. A gyors árváltoztatás ezért csak pontosan összehangolt rendszerrel működhet.
Ugyanaz a tej, két különböző ár?
A dinamikus árazás mellett létezik egy másik módszer is: a személyre szabott árazás.
Ebben az esetben a kereskedő nemcsak a keresletet figyeli, hanem például a vásárló korábbi vásárlásait, internetes kereséseit vagy más rendelkezésére álló adatait is.
A két módszer között fontos különbség van. Dinamikus árazásnál az adott pillanatban mindenki ugyanazzal az árral találkozhat, míg személyre szabott árazásnál különböző vásárlók eltérő ajánlatot kaphatnak.
Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályai szerint az automatizált döntéshozatalon alapuló személyre szabott árakról a kereskedőnek a megfelelő esetekben előzetesen tájékoztatnia kell a fogyasztót.
A kisboltoknak akár előnyük is származhat belőle
Az új technológia bevezetése jelentős beruházást igényel, ezért elsősorban a nagy élelmiszerláncok számára lehet elérhető.
A kisebb üzletek viszont éppen az állandóbb, kiszámíthatóbb árakkal és a személyes kiszolgálással versenyezhetnek. Egy sarki boltban az eladó sokszor pontosan tudja, mit keresnek a törzsvásárlók, és ehhez igazíthatja kínálatát.
A kereskedelmi szakértők szerint ráadásul nem biztos, hogy a dinamikus árazás minden hagyományos boltban elterjed. Az internetes kereskedelemben és a mobilalkalmazásokban jóval egyszerűbb megvalósítani.
Egyelőre nincs bejelentett időpont a dinamikus árazás általános magyarországi bevezetésére. A lehetőség azonban már nem pusztán technológiai elképzelés, hanem a hazai kereskedelemben is napirendre került kérdés.
