Ha valaki hosszú és egészséges életre törekszik, nemcsak arra érdemes figyelnie, hogy mit eszik, hanem arra is, mikor kerülnek az ételek a tányérjára.
Biztosan te is ismered a mondást: „Reggelizz úgy, mint egy király…” A reggelit sokan a nap legfontosabb étkezésének tartják, hiszen energiát ad a nap indításához. Nemcsak az étel minősége, hanem az étkezés időpontja is fontos lehet.
Ahogy a „20 Minuten” beszámolt róla, brit kutatók már 2025-ben vizsgálták a reggeli időpontja és a halálozási kockázat közötti összefüggést. Eredményeik szerint minél korábban reggelizett valaki, annál alacsonyabb volt a kockázat.
Most Kínából érkeztek új adatok. A Zhilei Shan, a vuhani Huazhong University of Science and Technology kutatója által vezetett csapat azt vizsgálta, hogy az első és az utolsó étkezés időpontja, valamint az étkezésekre fordított teljes idő milyen kapcsolatban áll a várható élettartammal és a halálozással.
Nem mindegy, mikor eszel
A kutatók mintegy 31 ezer, 40 év feletti amerikai felnőtt adatait elemezték. A résztvevők 1999 és 2018 között részt vettek az Egyesült Államok országos egészségügyi és táplálkozási felmérésében, amely során egy 24 órás étkezési naplóban rögzítették, mikor fogyasztották el ételeiket.
Ezeket az adatokat későbbi halálozási adatokkal vetették össze. Így azt vizsgálhatták, hogy bizonyos étkezési időpontok gyakrabban kapcsolódnak-e magasabb halálozási vagy szív- és érrendszeri megbetegedési kockázathoz.
A résztvevőket átlagosan 8,6 éven keresztül követték. Ez idő alatt összesen 7129 halálesetet regisztráltak, közülük 2259-et szív- és érrendszeri betegségek okoztak.
A kutatók nemcsak a reggelit, hanem a nap utolsó étkezését is megvizsgálták.
Azoknál, akik 7 és 8 óra között reggeliztek, volt a legalacsonyabb a vizsgált kockázat. Akik 8 és 10 óra között fogyasztották el az első étkezésüket, azoknál 10 százalékkal magasabb halálozási kockázatot találtak.
Ha valaki csak 10 és 12 óra között reggelizett, a kockázat 19 százalékkal, dél után pedig már 29 százalékkal volt magasabb.
A szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező halálozásnál hasonló tendencia mutatkozott. Azoknál, akik dél után reggeliztek, 46 százalékkal magasabb kockázatot mértek.
Az esti étkezés is számíthat
A vacsora időpontjánál is találtak különbségeket.
A legalacsonyabb halálozási kockázatot azoknál figyelték meg, akik nagyjából 20 óra körül fogyasztották el az utolsó étkezésüket.
Akik már 19 óra előtt befejezték az étkezést, 13 százalékkal magasabb kockázatot mutattak azokhoz képest, akik 19 és 20 óra között vacsoráztak.
Éjfél után azonban még nagyobb volt a különbség: ekkor 27 százalékkal magasabb halálozási kockázatot mértek.
A szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó halálozás esetében az éjfél utáni étkezés 51 százalékkal magasabb kockázattal járt.
Akár évekkel rövidebb élet?
A kutatók azt is kiszámolták, hogyan kapcsolódhatnak ezek az eredmények az 50 év felettiek várható élettartamához.
Azoknál, akik dél után reggeliztek, átlagosan körülbelül 2,5 évvel rövidebb várható élettartamot becsültek a kontrollcsoporthoz képest.
Azok esetében pedig, akik éjfél után fogyasztották el utolsó étkezésüket, körülbelül 2,4 évvel rövidebb várható élettartamot becsültek.
Fontos azonban, hogy ezek statisztikai becslések csoportokra vonatkozóan. Egyetlen ember esetében ebből nem lehet megmondani, hogy ténylegesen hány évet „nyer” vagy „veszít” egy adott étkezési szokással.
Nem bizonyított, hogy a késői evés okozza a problémát
A tanulmány eredményei nem jelentik azt, hogy a késői reggeli vagy vacsora automatikusan korábbi halálhoz vezet.
A kutatás az „European Journal of Clinical Nutrition” című folyóiratban jelent meg, és úgynevezett megfigyeléses vizsgálat. Ez azt jelenti, hogy összefüggéseket tud kimutatni, de nem bizonyítja, hogy az étkezések időpontja önmagában okozza a magasabb halálozási kockázatot.
Más tényezők is szerepet játszhatnak. A későn étkezők például másképp alhatnak, több stressznek lehetnek kitéve, kevesebbet mozoghatnak, lehetnek alapbetegségeik, vagy dolgozhatnak műszakban.
Ráadásul a résztvevők étkezési időpontjait mindössze egyetlen napon rögzítették. Az eredmények ezért nem feltétlenül tükrözik pontosan a teljes életmódjukat vagy hosszú távú étkezési szokásaikat.
