A horvát egészségügyi hatóságok legmagasabb készültségi szintre léptek, miután Dél-Horvátországban lépfene-járvány tört ki, és több tucat szarvasmarha elpusztult. David Vlajcic mezőgazdasági miniszter „kritikus helyzetről” beszélt. Az érintett régiókat karantén alá vonták, és már megkezdték az olyan haszonállatok, mint a szarvasmarhák, lovak és juhok megelőző oltását.
A gyanú pénteken igazolódott be, miután a horvát állatorvosi intézet nyolc különböző állattartó telepről származó mintákat elemzett. Az 50 elhullott állat közül legalább kettőnél mutatták ki a Bacillus anthracis nevű kórokozót. Azonnal válságtanácskozást hívtak össze, amelyen a horvát kormány több tagja is részt vett.
„A helyzet kritikus. El sem tudom képzelni, min mennek most keresztül az állattenyésztők” – nyilatkozta Vlajcic. Az állatokra és az élelmiszeriparra jelentett veszély miatt az ország hatóságai „lépfene-zónákat” jelöltek ki Split-Dalmácia és Šibenik-Knin megyékben. Az állatokat zárt térben kell tartani, a lakosságot pedig figyelmeztették, hogy ne lépjenek be az érintett legelőkre – írja a krone.at.
A gazdák bizalmatlanok
A járvány további terjedésének megakadályozására megelőző oltásokat adnak be minden haszonállatnak, ám ezek hatása csak két-három hét múlva alakul ki. Az állattenyésztőket arra kérték, hogy bármilyen megbetegedést azonnal jelentsenek a hatóságoknak, hogy gyorsan be tudjanak avatkozni.
Ennek ellenére a gazdák körében nagy a bizalmatlanság. Többen az állami HRT csatornának azt mondták, hogy a hatóságok késlekedtek a reagálással, és az elhullott állatokat napokkal később vitték csak el. A fertőzés mértékéről pedig csupán a médiából tájékozódnak – panaszkodtak.
A lépfene (Bacillus anthracis) okozta betegség elsősorban a patás állatokat támadja meg, de az emberre is rendkívül veszélyes lehet. A baktérium toxinja alattomos: belélegzése esetén kezelés nélkül a halálozási arány eléri a 90%-ot. Az emberi fertőzés rendkívül ritka, és az esetek 95%-ában bőrkontaktus révén történik beteg állatokkal vagy azok testrészeivel. A baktérium spórái különösen veszélyesek, mivel biológiai fegyverként is alkalmazhatók, és akár évtizedekig életképesek maradhatnak a talajban ott, ahol valaha elhullott állatokat hantoltak el.
Rusvai figyelmeztet
De nem ez az egyetlen súlyos fertőzés most. Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban közölte, a nyugat-nílusi láz Európa-szerte már meglehetősen gyakori, Magyarországon is rendszeresen előfordul, mert az északi elterjedésének határa már Lengyelország vonalában van. Azt is ismertette, hogy Magyarországon 2002 óta minden évben fordulnak elő megbetegedések, haláleset eddig csak egyszer történt, 2022-ben. A mediterrán országokban viszont évente átlagosan egy-két tucatnyi haláleset van: Olaszországban tavaly több mint 400, Görögországban több mint 200 halálos megbetegedést regisztráltak.
„Általában nagyon enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen zajlik a fertőzés, esetleg enyhe légzőszervi tünetek vannak, de amikor az úgynevezett neuroinvazív törzsek okoznak fertőzést, akkor agyvelőgyulladás is kialakulhat, és ez az, ami végzetes kimenetelű lehet” – magyarázta az egyetemi tanár.
